Az egyik esztergomi többség harca a másik ellen
Este száznál többen vágtak neki az útnak, hogy szombaton a budapesti Bazilika előtt és a Parlamentnél követeljék az esztergomi testület feloszlatását, új választások kiírását. A láthatósági mellényben gyaloglókat orvosok is kísérték, aki nem bírta a tempót, az buszra is szállhatott. Bizonyos útszakaszokon azonban valamennyien együtt meneteltek, hogy felhívják a figyelmet a kisvárosban kialakult tarthatatlan helyzetre.
Azért most került sor erre a demonstrációra, mert a helyhatósági választások után április elején eltelt fél év, így már nincs jogi akadálya a nyilvánvalóan működésképtelen testület feloszlatásának. Félő azonban, hogy országos politikai szándék nem társul az esztergomi polgárok többségének akaratához. Ha ez így történik, akkor Szent István szülővárosában tartósan otthonra talál a békétlenség, a gyűlölet, a harc, amelyben a gyengébbek előbb-utóbb óhatatlanul elesnek. S nem biztos, hogy mindig az erősebbek viselik az igazságot.
Esztergomban megbicsaklik a hatalomgyakorlásnak az a manapság fölöttébb divatos ideológiai háttere, hogy a kétharmados többség mindent visz, bármit akarhat. Felhatalmazása van minden olyan cselekvésre, amit jónak gondol. Esztergomban ugyanis – matematikailag bármennyire is képtelenségnek látszik – két többség van.
A tizennégy tagú önkormányzati testületben a képviselők közül tízen a Fidesz színeiben lettek városatyák. A polgármesternek is van azonban kétharmados többsége, mégpedig a közvetlen választásokon rá szavazóktól. Sokra nem megy vele. Az önkormányzati törvény értelmében, illetve a jogszabály szellemével történő folyamatos visszaélés következtében Esztergomban a testület gyakorolja a hatalmat. És a testület most keményen visszavág a városnak azért, mert Meggyes Tamás előző polgármestert, a Fidesz országgyűlési képviselőjét csak városatyának választották meg, polgármesterként a nagy többség nem kért belőle.
A testület megvonta a jelenlegi polgármester minden fontos hatáskörét, sőt, Tétényi Évának jószerével egy tekercs WC-papír megvásárlására sincs felhatalmazása. Az új szervezeti és működési szabályzat pedig még azt is lehetővé tenné, hogy a mostani polgármester helyett mondjuk az elődje, Meggyes Tamás vezesse az üléseket. (Ezt a szabályzatot Tétényi Éva nem írta alá, nyíltan vállalva ezzel a polgári engedetlenséget.)
A testület napirendre sem engedi venni a polgármesteri javaslatok döntő többségét, a közgyűléseken Meggyes Tamásnak általában korlátlan számú és idejű hozzászólási lehetőséget szavaznak meg.
Tétényinek a jogszabály erejénél fogva azt azért sikerült elérnie, hogy megindítsa az adósságrendezési eljárást, az ugyanis számára kötelező feladat volt az előző önkormányzat által ráhagyományozott katasztrofális gazdasági helyzet következtében. Az Állami Számvevőszék jelentése szerint a város minden lakójára 600 ezer forint adósság jut.
AZ LMP hűtlen kezelés gyanújával feljelentést tett több, gyanúsnak vélt esztergomi szerződés ügyében. Kiderült az is: magánszemélyek – így például Meggyes és Bayer Zsolt – perköltségeit is a város pénzéből fizették. Az előző két alpolgármester pedig felvette az önkormányzat pénzéből fizetett életbiztosítás összegét. Az Esztergomban született gyerekek támogatására létrehozott alapítvány pénzének a nagy része is elúszott, s még hosszan lehetne sorolni az elképesztő eseteket.
A testület fideszes tagjai válságköltségvetést fogadtak el, mely – Tétényi Éva szerint – lehetetlen helyzetbe hozta a várost. Minden jóléti kiadást töröltek, az utak, a játszóterek, a zöldterületek karbantartására nem irányoztak elő összeget. A fideszes irányítású élményfürdő fenntartására azonban 90 millió forintot adtak.
A helyzet tarthatatlanságát mutatja, hogy már a helyi KDNP is elhatárolódott az esztergomi Fidesztől. Civil szervezetek a testület feloszlatásáért gyűjtenek aláírást, most hétezernél tartanak. A feloszlatás a parlament hatásköre. A választások után fél évvel erre már van jogi lehetőség.
Ezt akarják elérni a közéleti zarándoklat szervezői, gyaloglói, akik ma nyílt levelet szeretnének átadni Esztergom díszpolgárának, Orbán Viktor miniszterelnöknek, melyben az időközi választások kiírását kérik.
Közös bűnök
Meggyes Tamás megszólalása az idén március végi közgyűlésen:
„Ha olyan lennék, mint Magyarország vezetőinek többsége, állami szinten, mindenképpen az állami hivatalok vezetői szintjén, ahol nagy pénzek forognak, dőlnek el, infrastruktúrapénzek vagy banki pénzek, vagy városvezetők…, akkor itt nagy nyugalom lenne, ha minden becstelen emberrel megkötöttem volna a paktumot, s lenne közös bűnünk.
Mert ahol nagy nyugalom van, ott tudod, miért van az? Mert megvannak ezek a paktumok és közös bűnök. Én meg olyan tisztán csináltam ezt a dolgot, olyan hittel, hogy én kikerülhetem ezeket, hogy az…, az bizony felbőszítette azokat, akik felgyújtották a házamat, autómat. Akik nem tudtak elérni egy engedélyt, egy beruházást, egy telket, hogy azok meg akartak ölni, és a megbuktatásomra tízmilliókat költöttek.”