Magányos lakóház áll a devecseri Batthyány utcában. Körülötte már egy épületet sem látni: a tavaly októberi vörösiszap-tragédiában megsérült ingatlanokat már lebontották.

– Én innen ki nem költözöm addig, amíg el nem készül az új lakóparkban a házam – közölte a körbebontott ház tulajdonosa, Szalai József. A devecseri húsüzem vezetőjének otthonát tavaly ősszel fél méter magasan öntötte el a vörös iszap. A család tagjai egy percre sem költöztek ki a lakásból, amit háromheti megfeszített munkával sikerült kitakarítaniuk. Ám a szakértők felmérése alapján a Szalai házat – további 261 devecseri ingatlanhoz hasonlóan – lebontandónak ítélték.

– Tudomásul vettük a döntést, a felajánlott állami kártalanítás keretében a készülő új lakóparkban választottunk magunknak egy házat – tette hozzá Szalai József. – Megkötöttük a szerződést, amelyben fehéren feketén az szerepel, hogy akkor kell elhagynunk a házunkat, amikor beköltözhetünk az új lakóparkba. Ehhez képest március elején közölték, hogy három héten belül lebontják a házunkat, és nyár közepéig albérletbe kell költöznünk. Na, azt már nem! Nem fogunk három hónapon belül kétszer pakolni!

Bakondi György katasztrófavédelmi kormánybiztos néhány nappal ezelőtt valóságos győzelmi jelentésben számolt be az iszapkatasztrófa óta eltelt fél év kártalanítási munkálatairól. A problémákról a kormánybiztos nem tett említést.

Így például arról sem, hogy a károsultak csalódással vették tudomásul: a kármentő alapban összegyűlt 1,9 milliárd forintból 1,7 milliárd forintot lekötöttek, ráadásul a pénzt nem fogják szétosztani a családok között, hanem közösségi célú beruházásokra fordítják majd. Számtalan panaszt fogalmaztak meg a helyiek a megrongálódott ingatlanok állami értékbecslésével kapcsolatban, de a többség indokolatlanul lassúnak tartja az ingóságokat, különösen a személyautókat érintő pénzbeli kártalanítást is.

Devecserben jelenleg a legnagyobb feszültséget az okozza, hogy a bontásra ítélt házak lakóinak egy része nem hajlandó kiköltözni az otthonából. Akik az októberi tragédiát követően nem hagyták el a házukat, és az épülő devecseri lakóparkban igényeltek új lakást, úgy tervezték, hogy a költözésig a lebontásra ítélt ingatlanukban maradnak. Március elején azonban az a döntés született, hogy a bontási munkálatokat május 20-ig be kell fejezni.

– Ennek az a legfőbb oka, hogy október 4-ig, a tragédia első évfordulójáig el kell készülnie a devecseri emlékparknak, márpedig ahhoz, hogy a munkálatok őszre befejeződjenek, május közepéig át kell adnunk az előkészített területet – tudtuk meg Benkovics Zoltántól, az Újjáépítési Kormányzati Koordinációs Központ (ÚKKK) parancsnokától.

– Nem értem az egészet: egy emlékpark fontosabb az itt élő embereknél? – kérdezi Kocsi József iszapkárosult, aki többedmagával szintén nem volt hajlandó kiköltözni az Árpád utcai lakásából, amit mára már körbebontottak. – Naponta idejártak a nyakunkra az ÚKKK-tól, hogy költözzünk ki, de addig innen nem megyünk sehová, amíg el nem készül a lakópark.

Devecserben a házak falain és az ablakokban friss feliratok jelzik, hogy melyik épület bontható, illetve melyikben laknak még bent a károsultak. Akad egyébként olyan magányosan álló körbebontott ház is, amelyben már senki nem lakik. Benkovics Zoltántól megtudtuk, egyetlen ilyen ingatlan maradt, amelynek a tulajdonosával eddig nem sikerült megállapodniuk a kártalanításról. Ha ez május 20-ig sem történik meg, elrendelhetik a ház kényszerbontását.

Toldi Tamás, Devecser polgármestere megérti a házukba bezárkózó lakókat, ugyanakkor arra hívta fel a figyelmünket, hogy a károsultak döntő többsége elfogadta a kialakult helyzetet, és vállalta a kétszeri költözéssel járó kellemetlenséget.

– Bízom benne, hogy végül mindenkit meg tudunk győzni, és nem maradnak magányos vörös házak a bontási területen – tette hozzá. – Tisztában vagyok azzal, hogy a károsultak komoly lelki traumán mentek keresztül, a szomszédomban élő 82 éves Jóska bácsi például nem hajlandó enni azóta, hogy megtudta: le kell bontani a házát.

Megkerestük a polgármester által említett Győri Józsefet, aki megerősítette Toldi Tamás szavait: az elmúlt hónapokban 20 kilót fogyott.

– Május elején érnek hozzánk a bontással, de én innen magamtól nem megyek ki – tette hozzá. – Csak akkor költözöm, ha elkészül az új házunk.

Benkovics Zoltán kérdésünkre azt ígérte, nem fogják erőszakkal kiköltöztetni a házából. Ugyanakkor hozzátette, igyekeznek enyhíteni a kétszeri költözéssel járó kellemetlenségeket, így például az ÚKKK állja a szállítási költségeket, valamint ingyen biztosítanak raktározási lehetőséget a bútorok átmeneti elhelyezésére.

Tízből négy épület eldózerolva

Kolontáron, Devecserben és Somlóvásárhelyen 313 károsult jogosult az állam által biztosított ingatlankártalanításra. Közülük az ÚKKK 298-cal már megegyezett, 11 ingatlant helyreállítással meg lehet menteni, hárman nem igényelték az állami segítséget, egy károsulttal pedig még nem sikerült megállapodni. A két új lakópark közül Kolontáron 21, Devecserben 86 ház épül, összesen 110-en választották a használtlakás-vásárlást, a többiek pénzbeli kártalanítást kapnak. Devecserben március 9-én kezdődött meg a menthetetlen házak elbontása, mostanáig az érintett ingatlanok 40 százalékát dózerolták el. (Forrás: ÚKKK)

Néhány ház még ellenáll a markolóknak