Legtöbbjük szinte azonnal elhelyezkedett valamelyik vagyonvédelmi cégnél és folytatta azt, amire – és erről sokaknak pecsétes orvosi papírjuk is van – hivatásos rendőrként már egészségileg alkalmatlanoknak találtattak.

A vagyonőreik nagy részét a rendőrségtől távozók közül toborzó cégek névtelenséget kérő illetékesei szerint a magánszférában nem alkalmaznak senkit, akit „idegi alapon leszázalékoltak”, aki ízületi panaszai miatt képtelen tartósan állni vagy akinek már kis terhelés hatására is elviselhetetlen hát-, kéz-, láb-, esetleg derékfájása van. Az egészségügyi alkalmassági felülvizsgálaton szolgálatra alkalmatlannak bizonyult rendőrök többségét azonban pontosan ilyen panaszokkal százalékolták le a legutóbbi időkig.

Valaki tehát nem mond igazat. Vagy az általunk megkérdezett cégek, illetve a Személy- és Vagyonvédelmi, Magánnyomozói Szakmai Kamara (SZVMSZK) illetékesei túloznak, és valójában mégis alkalmazzák a nem teljesen egészséges volt rendőröket is, vagy a rendőrök alkalmasságát (pontosabban egészségi alkalmatlanságát) megállapító vizsgálatok eredménye kétséges.

Az érdekképviseletek hevesen támadták a belügyi vezetés döntését, amellyel nemrégiben felfüggesztette a rendőri zsargonban csak „füv” eljárásként emlegetett egészségügyi alkalmassági vizsgákat, mondván, ezzel beteg, szolgálatra valóban alkalmatlan embereket olyan feladatok ellátására kényszerítenek, amelyeket fizikailag és pszichikailag már nem képesek ellátni. Ennek pedig, állítják, beláthatatlanok a következményei. A belügyi vezetés azonban – ki nem mondva – épp azért állította le a füv-eljárásokat, mert álláspontja szerint az öt-tíz százalékos egészségkárosodást elszenvedett rendőröknek nem feltétlenül kellene nyugdíjba menniük, nekik testületen belül is képesek lennének értelmes munkát adni.

A kormánynak az a bejelentése, amely szerint a Széll Kálmán Terv keretében megszünteti a lehetőségét annak, hogy akár már a 40-es éveik elején is nyugdíjaztathassák magukat a hivatásosok (nem csak a rendőrök), hatalmas felháborodást váltott ki valamennyi fegyveres és rendvédelmi szervezetnél. A magánszféra ellenben némi várakozással tekint a tervezett változások elé. Németh Ferenc, az SZVMSZK elnöke ugyan óvatosan fogalmazott, mert mint mondta, nem akarja magára haragítani a százezer kamarai tag vagyonőr közel egyötödét, érdeklődésünkre annyit azért elmondott, hogy a rendőrökre vonatkozó nyugdíjszabályok változása várakozásaik szerint kedvezően hat majd a civil szférára.

– Akinek havonta viszi a postás a nyugdíját, ami sok esetben valamivel több is talán, mint az utolsó fizetése volt, nyomott áron is kész elvállalni egy munkát, s ezzel rontja azoknak a piaci pozícióit, akiknek a vagyonőri munkájukból kellene megélniük és eltartani a családjukat – magyarázza Németh, aki attól azért nem tart, hogy utánpótlás nélkül maradna a magánszféra, ha a rendőrök esetleg nem tudnak majd erejük teljében nyugdíjba menni. Nem egy megyében ugyanis a munkaügyi központok automatikusan vagyonőrtanfolyamra küldik az összes 18 és 49 év közötti munka nélküli férfit, csak jól kell kiképezni őket.

Aki nem volt rendőr, rosszabbul jár FOTÓ: TEKNŐS MIKLÓS