Székely úgy véli, az előző kormányok bizonyos keretek között mutattak hajlandóságot az együttműködésre. Most azonban szó sincs erről.

Tavaly decemberben a minimálbérről egyeztettek, senki nem tudhatta, hogy a kormány által ígért egyszeri és nagyarányú adócsökkentés a bérből és fizetésből élők jelentős többségének számára a reálkeresetek csökkenését jelent. Most attól tartanak, hogy a munka törvénykönyvének tervezett módosítása, a nyugdíjrendszer tervezett átalakítása hasonló következményekkel járhat.

Az érdekképviseletek félnek, hogy tovább csorbulnak a munkavállalók jogai, például csökkenhet a végkielégítés összege, vagy meghosszabbítják például a próbaidőt, hogy ne csak három, hanem akár hat vagy kilenc hónap után is indokolás nélkül elbocsáthatnak bárkit. A nyugdíjrendszer tervezett átalakítása az idősebb munkavállalókat hozhatja hátrányosabb helyzetbe. Megtörténhet, hogy nem mehetnek előbb nyugdíjba sem a fokozott igénybevételnek kitett dolgozók, sem azok, akik még nem töltötték ugyan be a nyugdíjkorhatárt, de a munkaadó vállalja a korengedményes nyugdíjazásukkal járó költségeket.

– A szombati demonstrációval azt szeretnék elérni, hogy az ország visszazökkenjen a normális kerékvágásba, ahol érdemi párbeszéd folyik a kormány, a munkaadók és a munkavállalók között – hangoztatta Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségnek (MSZOSZ) elnöke is.

A kormány nemet mond a megszorításokra, a munkahelyteremtésre helyezi a hangsúlyt, ugyanakkor maga harcol a bérekért, így tulajdonképpen támogatja a szombati demonstrációt. A szakszervezeti vezetők szerint azonban ez csak szlogen: az adórendszer átalakítása a kiskeresetűeket sújtja, akik a részben az ágazati különadók hatására elszabadult árak miatt is rosszabb helyzetbe kerültek. Pataky szerint elképesztő, hogy az egykulcsos adóval legalább négyszázmilliárd forintnyi jövedelmet a felső tíz százalék javára csoportosítottak át, miközben a munkavállalók többségének a reálkeresete az idén sem nőtt, a közszférában meg egyenesen befagyasztották a béreket.

Nem elég meghirdetni, hogy a kormány szakít a megszorításokra irányuló politikával, s kevés egymillió új munkahelyről beszélni, ha a részletek máig homályban maradnak – állítja az MSZOSZ elnöke. A szakszervezetek végre azt is tudni akarják, hogy mindezt hogyan lehet elérni. Ha úgy, hogy Európa legrugalmasabb munkajogi szabályait vezetik be, amint azt a kormányfő kilátásba helyezte, a szakszervezetek nem kérnek belőle, mert azt gondolják: Parragh László iparkamarai elnök korábbi vágyai válhatnak valóra, aki azt mondta, hogy a magyar növekedésnek a hatályos munka törvénykönyve vet gátat. Vagyis: a dolgozók még az eddiginél is kiszolgáltatottabb helyzetbe kerülhetnek.

Pataky Péter