A Fidesz–KDNP parlament előtt fekvő alkotmányjavaslata szerint a jegybankelnök (és az alelnökök) megbízatása kilenc évre szólna, de a Fidesz frakcióvezetője – a hatályos szabályozáshoz visszatérve – hatéves ciklust indítványoz. A hatályos jegybanktörvény szerint az MNB-elnököt a köztársasági elnök a miniszterelnök javaslatára nevezi ki. Az alelnökökre az MNB-elnök tesz javaslatot – a miniszterelnök egyetértésével –, kinevezésük joga pedig szintén az államfő hatásköre. Ha a parlament jövő hétfőn megszavazza a Lázár János által jegyzett módosítást, „minden lebeg” – fogalmazott lapunknak egy kormánypárti politikus, hiszen később információk szerint vélhetően napirendre kerül az MNB-törvény módosítása is. A Lázár-féle módosítókkal szeretnénk visszatérni a hatályos szabályozáshoz – állította viszont egy fideszes szakpolitikus.

Mindezektől eltér Kósa Lajos tegnapi nyilatkozata. Jól értjük-e, hogy a jövőben nem a miniszterelnök tenne jelölést a jegybankelnök személyére, illetve nem a Magyar Nemzeti Bank elnöke javasolhatna alelnököket?, kérdezte munkatársunk a politikust, aki így válaszolt: – Igen. Ez a dolog lényege. Több intézmény esetén egységesíteni szeretnénk. Az Állami Számvevőszék elnökét és alelnökét, az ombudsmant és a helyettesét is a parlament jelöli.

Szeretnénk, hogy a jegybankelnököt és az alelnököket is a parlament jelölhesse – mondta a Fidesz ügyvezető alelnöke. Kérdés, hogy Kósa Lajos tudatosan vagy véletlenül használta a „jelölés” kifejezést, hiszen az ÁSZ-elnököt és az ombudsmanokat is megválasztja az Országgyűlés, mégpedig kétharmaddal. (A változtatás, ha így lesz is, Simor Andrást és két alelnökét, Király Júliát és Karvalits Ferencet már nem érinti, mandátumuk egyaránt 2013 tavaszán jár le.)

Küzdelem a jegybanki dominanciáért

Az alkotmányügyi bizottság tegnap mindenesetre támogatta az MNB-re vonatkozó Lázár-módosításokat.

Viszont – szintén tegnap – a bizottság elutasította a Fidesz-frakcióvezető egy másik utolsó pillanatban előterjesztett kapcsolódó módosító indítványát, amely azt célozza, hogy a hivatásos bírákra is legyen érvényes az általános (65 éves) nyugdíjkorhatár. A kormánypárti honatyák jó része tartózkodott, néhányan pedig a Jobbik képviselőivel együtt elutasították a kezdeményezést. (A jelenlegi szabályok szerint a bírák jogviszonyának felső korhatára 70 év.) Kósa Lajos tegnap kérdésünkre azt mondta: „Biztos nagy vita lesz róla a frakcióban.” A javaslatnak komoly támogatottsága van. De a véleményeket „nem politikai metszet hasítja”, a gyakorló jogászok szinte egyöntetűen elutasítják az elképzelést.