A végkielégítések után a különadót mindenkinek meg kell fizetni! A Fidesz országgyűlési frakciójának és Lázár János frakcióvezetőnek – ahogy korábban, úgy most is – egyértelmű az álláspontja a 98 százalékos különadóval kapcsolatban. „Adóügyi vitákba a frakció nem kíván belebonyolódni, az erkölcsi és politikai szándék azonban változatlan: akiknek kell, így a képviselők is, fizessenek! – közölte a Fidesz-frakció, miután a Népszabadság megírta, hogy a parlamenti hivatal, és mint kedden kiderült a Nemzeti Adó- és Vámhivatal is úgy értelmezi a végkielégítéseket 98 százalékos különadóval sújtó törvény rendelkezéseit, hogy azok nem vonatkoznak a parlamenti képviselőkre, mert nekik speciális jogviszonyuk van, nem foglalkoztatottak és nem állnak munkavégzésre irányuló jogviszonyban sem.

Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke kedden azt mondta, „felvetődött a kérdés, hogy a képviselőkre is vonatkozik-e a 98 százalékos különadóról szóló törvény. A mi értelmezésünk szerint a törvény egyértelmű, és vonatkozik. Amennyiben az Országgyűlés Hivatala másképp látja, akkor benyújtunk egy olyan módosító indítványt, mely egyértelművé teszi, hogy a képviselőkre is alkalmazandó ez az adónem. A jogalkotó és a kormány szándéka teljesen világos”.

Még Lázár János közleménye és Kósa Lajos sajtótájékoztatója előtt az Országgyűlés Hivatala és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal két külön, de egybehangzó közleményben azt állította, hogy „az országgyűlési képviselőnek különleges közjogi jogállása van, mivel egy sajátos államjogi jogviszony alapján végzi tevékenységét, amely több tekintetben eltér a munkaviszonytól vagy bármely más munkavégzésre irányuló jogviszonytól. Ugyanis a jogviszony egyik oldalán a képviselő, míg a másik oldalán a választópolgárok közössége – és nem az Országgyűlés – áll”. Ezért a képviselők hathavi végkielégítése a két hivatal szerint nem tartozik a 98 százalékos adó hatálya alá.

A két hivatal jogi álláspontja rávilágít arra, hogy a Fidesz által másodszor is elfogadott 98 százalékos törvény több sebből vérzik. Az első jogszabályt az Alkotmánybíróság a jogbiztonságra hivatkozva megsemmisítette, erre válaszul a Fidesz korlátozta az AB hatáskörét, és újra elfogadta a törvényt, mégpedig úgy, hogy öt évre visszamenőlegesen kell megfizetni a különadót az elmúlt öt évben távozott állami vezetőknek, cégvezetőknek és állami pénzből gazdálkodó vállalatok kirúgott munkavállalóinak. Azóta többen másodszor is megtámadták az Alkotmánybíróságnál a törvényt, abban bízva, hogy a testület az emberi méltóság csorbulásaként értékeli az öt évre visszamenőlegesen kivetett különadót.

2006-ban több mint 110, 2010-ben pedig csaknem 190 képviselő került ki a parlamentből, ők az addigi átlagtiszteletdíjuk hathavi összegét kapták meg végkielégítésként. 2006-ban egy átlagképviselő, aki alapfizetést és két bizottsági tagság után pótdíjat kapott, hozzávetőleg havi bruttó 400 ezer forint tiszteletdíjat kapott, ez az összeg a 2010-es ciklus végére 500–700 ezer forintra emelkedett. Így a hathavi végkielégítés összege 2,4–4,2 millió forint között mozgott.

Vadász Iván adószakértő, aki lapunknak hétfőn határozottan azt állította, hogy a képviselőkre igenis vonatkoznia kell a 98 százalékos törvénynek, kedden üdvözölte a Fidesz törvénymódosító javaslatát, mert ezáltal a törvényalkotó bezárhat egy kiskaput.