A kormánypárti és a jobbikos honatyák tapssal szakították meg Orbán felszólalását, aki úgy folytatta: az Európai Unió többségével olyan együttműködést szeretnénk kialakítani, amelyben ők is megtalálják a számításukat és mi is. Számunkra az Európai Unió nem hit kérdése, hanem észkérdés.

Aztán Orbán Viktor megvilágította az EU-hoz való viszonyulásunkat, így: talán egy szellemi kiindulópont érdekében nem haszontalan rögzíteni –mert jól látható a Jobbik hozzászólásából is, a kereszténydemokratákéból is, meg a fideszesekéből is –, hogy azért az zavarja a magyar közvéleményt, hogy 50 vagy 40 évente mindig másban kell hinni: hol Bécsben, hol Moszkvában, hol a KGST-ben, hol az Európai Unióban, hol a NATO-ban. Ez egy idő után aláássa a politikát, „úri huncutságnak” mutatja, és elveszítik az emberek a közéletbe vetett bizalmukat. – Bennünket a magyar nemzet érdekei vezetnek, amiket össze akarunk hangolni más nemzetek érdekeivel és szempontjaival. Mi ezt „egy modern nemzetköziségnek” tekintjük, amely megkülönbözteti ezt a gondolkodásmódot attól a premodern nemzetköziségtől, ami a nemzeti érdekek föloldásában és egy világegyesülésben látta a nemzetközi rend és a világ jövőjének kívánatos irányát.

Orbán Viktor az EU-elnökség legnagyobb sikerének azt nevezte, hogy Magyarország ma erősebb és függetlenebb, mint az elmúlt húsz évben volt. Az elmúlt három hónap legfőbb sikere, hogy Magyarország már ki tud állni a nemzetközi porondon saját magáért és polgáraiért. Amikor kell, vállalja a konfliktusokat is, és sikeresen meg is tudja vívni azokat – állította.

A miniszterelnök a legnagyobb teljesítménynek a közös gazdasági kormányzásról szóló hatos magyar jogszabálycsomagot nevezte. A T. Házban is megismételte: nem csatlakozunk a német–francia versenyképességi paktumhoz, „eszünk ágában sincs adókat növelni”. Aztán – az Európai Bizottság elemzésére hivatkozva – Orbán Viktor közölte: ha a versenyképességi paktumhoz csatlakoznánk, tehát konszolidált társasági nyereségadó-alapot hoznánk létre, akkor Magyarország 0,4–0,9, majd egyszázaléknyi gazdasági növekedést veszítene el. „Márpedig egyszázaléknyi gazdasági növekedés körülbelül 50-70 ezer munkahelyet jelent. Aki tehát azt javasolja, hogy mi is csatlakozzunk ehhez a paktumhoz, az be akar zárni 50-70 ezer munkahelyet Magyarországon.

Akik azt akarják elhitetni velünk, hogy félnünk kell a konfliktusoktól, és úgy tudjuk megvédeni az érdekeinket és megőrizni a függetlenségünket, hogy behúzzuk fülünket-farkunkat, az az ember tudatlan, vagy más, nem magyar érdeket szolgál. Higgyék el nekem, hogy a szolgalelkűségnek soha sehol még más jutalma nem volt,mint a szolgaság, a történelem ebben nem ismer kivételt. Függetlenség és szabadság csak azoknak való, akik kiállnak érte és megharcolnak érte” – zárta parlamenti felszólalását a miniszterelnök.

Mesterházy Attila (MSZP) szerint a miniszterelnök felszólalása nagyrészt aktuálpolitikai volt. A soros elnökség történelmi felelősség.

Az MSZP számára is fontos, hogy sikerrel záruljon a hat hónap. Siker és előrelépés az energiabiztonsági megállapodás, előrelépés az uniós romastratégia előkészítése, és helyes a horvát integráció felgyorsítására tett erőfeszítés, eredmény a gazdasági kormányzásról az európai konszenzus. A politikai dimenzió szempontjából sokkal negatívabb a kép: az EU-elnökség előkészítésében részt vevő sok köztisztviselőt valószínűleg politikai okokból elbocsátottak, a médiatörvény beárnyékolta az elnökséget. Az alkotmányozás folyamata sem osztatlan sikerrel zárul, a Velencei Bizottság vizsgálja, ilyen még nem fordult elő soros elnökkel. Téves döntés az Euro Plusz Paktumból való kimaradás, tévedés, hogy a kormány lebegteti az euróbevezetésre tett erőfeszítéseket. Kudarc, hogy hazánkat nem hívták meg a líbiai válsággal kapcsolatos csúcsra. Kudarc az is, hogy a keleti partnerségi csúcs sem a mi elnökségünk idején jön létre, pedig Gödöllőre tervezték. Nem helyes az a stílus sem, amit a magyar miniszterelnök képviselt Strasbourgban, és hogy március 15-én Brüsszelt a szovjet Moszkvához hasonlította.

Megye vagy vármegye?

Még bizonytalan, hogy az új alkotmány közigazgatási-önkormányzati passzusaiban a „vármegye” vagy a megye kifejezés kap-e zöld utat a jövő heti parlamenti szavazáson.

Annak ellenére sem zárható még ki, hogy végül a megye „győz”, hogy az alkotmányügyi bizottság – a fideszes, kereszténydemokrata és jobbikos képviselők voksával – leszavazta Lázár János Fidesz-frakcióvezető cserére irányuló javaslatát. Tegnap az alkotmánytervezet részletes vitája során Lázár ismét a „vármegye” ellen érvelt, mondván: akinek cseléd volt a nagyapja, annak mást jelent ez a szó... Lapunkat fideszes források úgy tájékoztatták: noha Kövér László és Kósa Lajos, a Fidesz erős emberei is a „vármegye” mellett tették le korábban a voksukat, vannak más olyan, az alkotmányozásban meghatározó fideszesek, akik eleinte támogatták a „vármegyét”, ma viszont már a társadalomra gyakorolt, esetleg negatív hatása miatt inkább a megye kifejezés mellé álltak. A Lázár-féle módosító megszavazásához is kétharmados támogatás kell jövő hétfőn. (Cs. I.)

„Bennünket a nemzet érdekei vezetnek, amiket össze akarunk hangolni más nemzetek érdekeivel”