Nem lesz kötelező esküt tenni az új alkotmányra
Az új alkotmány elfogadása után az állami és önkormányzati alkalmazottak, rendvédelmi dolgozók, katonák és mások is kötelesek lesznek esküt tenni az új alaptörvényre – írta korábban a Népszava. A napilap szerint az új esküt országszerte, szimbolikus külsőségek között tartanák meg, ezzel bevonva a társadalom legszélesebb köreit az alkotmányozásba. Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára a Népszabadságnak cáfolta, hogy ilyen kötelezettség előírását készítenék elő, ráadásul – mint fogalmazott – az új alaptörvény csak jövő januárban lép majd életbe, így ez a kérdés legkorábban akkor merülhet fel. Gulyás Gergely, az alkotmány-előkészítő bizottság fideszes alelnöke is cáfolta lapunk kérdésére, hogy ilyen döntés született volna. A kormánypárti politikusok sem értenek egyet egy előrehozott, kötelező eskütétellel.
Mesterházy Attila, az MSZP elnöke nemrég azt nyilatkozta: a szocialista parlamenti képviselőknek nem kell majd időközbeni esküt tenni az új alkotmányra. „Mi esküt tettünk már az alkotmányra – a jelenleg érvényben lévőre –, ennek alapján kaptuk a mandátumunkat. Nincs szükség új eskütételre”.
Hack Péter jogász az eskütétellel kapcsolatban lapunknak azt mondta: ilyenre – általában diktatúrákat felváltó – rendszerváltás idején szokott sor kerülni, ez azonban Magyarországon jelenleg nem áll fenn. Hack hangsúlyozta, hogy formai kötelezettség nincs, szimbolikus lehetőségről lehet csupán szó.
Időközben a Magyar Nemzet arról írt: a Gyurcsány-kormány idején a Petrétei József vezette igazságügyi tárca egy hetvenöt oldalas alkotmánytervezetet készített még 2006-ban, szűk körben. Rámutatnak, hogy a preambulumában szerepelt a Szent Korona, ahogyan állításuk szerint olvasható a dokumentumban a legfőbb ügyész interpellálhatóságának tiltása (ezt a Fidesz lépte meg nemrég és épp az MSZP kifogásolta legerősebben), és az is, hogy az új alaptörvényt ne erősítse meg népszavazás. A szocialista alkotmányt csak úgy lehetett volna megváltoztatni – vagy helyette újat elfogadni –, ha azt a képviselők négyötöde két alkalommal is, legalább fél év eltéréssel megszavazza. A Fidesz és a kormány szerint mindez hitelteleníti az MSZP távolmaradását és kritikáját az új alaptörvénnyel kapcsolatban.
„El kell végezni a magyar alkotmány normaszövegének konszolidációját, hogy ha új alkotmányozási helyzet alakul ki, ne kelljen elölről kezdeni a munkát” – ezt Petrétei József igazságügy-miniszter mondta még 2005 januárjában, egy kaposvári jogásznapon tartott előadásában. Az akkori tárcavezető az alkotmányozás időszerűségét felvető kérdések kapcsán többek között arról beszélt: habár az 1989–1990-ben deklarált alkotmányos berendezkedés stabil, van esély az új magyar alkotmány konszolidációjára. Petrétei ekkor elmondta, hogy szerinte el kell végezni az új alaptörvény normaszövegének konszolidációját, hogy ha új alkotmányozási helyzet alakul ki, ne kelljen elölről kezdeni a munkát.
„Az alkotmányozás nemcsak politikai, hanem szakmai kérdés is, amely nyilvánvalóan nem lehet egy parlamenti ciklus feladata” – hangoztatta a politikus 2005-ben, hozzátéve, hogy néhány kivételtől eltekintve csaknem minden kétharmados törvényt meg lehetne szüntetni, ám azok számának radikális csökkentése mindenképpen indokolt lenne. Úgy fogalmazott, hogy az alkotmány konszolidációjáról van szó, vagyis a rendszerváltás óta eltelt tizenöt év tapasztalatainak, az alkotmánybírósági gyakorlatnak és az uniós normáknak az alaptörvénybe építéséről.
A normaszöveg előkészítését 2005 elején kezdték el a minisztériumban Somogyvári István, a tárca korábbi közigazgatási államtitkára koordinálásával, a befejezés határideje 2006 vége volt. Petrétei egy ezzel kapcsolatos korábbi interjújában azt hangsúlyozta: az alkotmányozás nem köthető adott parlamenti viszonyokhoz. „Egyik formája lehet, hogy a törvényhozás a választások előtt szavaz az alkotmányról, de csak akkor léphet hatályba, ha a választásokat követően az új parlament is jóváhagyja”– hangsúlyozta néhány éve a szakminiszter, akit tegnap hiába próbáltunk meg elérni.
Harangozó Tamás, az MSZP országgyűlési képviselője jogi szakértőként részt vett a Petrétei-féle alkotmánykonszolidációban. A politikus lapunk megkeresésére elmondta: nem sötét szobákban és a nyilvánosság kizárásával készülő alkotmánykoncepcióról volt szó, hanem egy olyan munkaanyag előkészítéséről, amely alapul szolgálhat egy esetleg érdemivé váló alkotmányozási folyamatban. Harangozó hozzátette: hétvégente, munkaidőn túl dolgozott egy szakértőkből álló csoport a dokumentumon.
Gyurcsány szerint
„A Fidesz leplezni próbálja saját alkotmányozása tarthatatlanságát, amely mögött nem lesz ott a kormánypártokon túlnyúló parlamenti erő és a választók népszavazáson kinyilvánított támogatása sem” – fogalmazott lapunknak Gyurcsány Ferenc, aki szerint a Fidesz emiatt kreál „ellenbotrányt”, például a Petrétei-féle alkotmánytervezettel. Gyurcsány a lapunknak nyilatkozva azt mondta: legalább négy ponton hamis a kormányoldal állítása. Rámutatott, hogy a Petrétei-dolgozatban a Szent Korona történelmi, közjogi hagyomány részeként szerepel, nem pedig élő jogforrásként. Kérdésünkre megerősítette: felszólal a Demokratikus Charta tüntetésén, április 16-án, a Batthyány örökmécsesnél. (Sz. T. L)
