Állítólag a csehek „túlgyártották” magukat, így a gépekhez olcsón hozzá lehetett volna jutni. Az árat a repült órák alapján kellene kifizetni, s így a Gripen-pilóták megfelelő gyakorlási lehetőséghez jutnának. Ezzel kapcsolatban a honvédelmi tárca mindössze annyit közölt lapunkkal, hogy szerintük is szükség van olyan kiképző-gyakorló repülőgépre, amely gazdaságosan üzemeltethető és technikailag alkalmas a feladatra. „Anyagi helyzetünk függvényében folyamatosan keressük a lehetőségeket, és nyitottak vagyunk további ajánlatokra is”, szögezték le a szaktárcánál. Arra a kérdésünkre, hogy pontosan mennyi a Gripenek fenntartási költsége és mennyibe kerül a gyakorlórepülés, a HM arra hivatkozva, hogy ezek minősített adatok, nem adott választ.

FOTÓ: REVICZKY ZSOLT

„Egyértelmű és világos választ várunk arra a HM vezetésétől, hogy a 2011-es költségvetésben biztosítottak-e a feltételek a Gripen-gépek és más légi jármű pilótáinak szakmai szintű képzéséhez vagy sem”, mondta lapunknak Harangozó Tamás, a honvédelmi és rendészeti bizottság MSZP-s tagja, aki szerint évente legalább 120-140 órát kell repülni és ha ez nem megoldott, úgy az akár a civil lakosság életét is veszélyeztetheti.

Dorosz Dávid, a bizottság LMP-s tagja határozottan közölte: a HM költségvetése jelenleg nem felel meg a NATO-követelményeknek. Ugyanakkor az LMP azt sem támogatná, ha nagy arányban növekedne a tárca kerete. Szerinte „a jelenlegi, sokszor pazarló, átláthatatlan gazdálkodást át lehet úgy is alakítani, hogy meg tudjon felelni az elvárásoknak”. A honvédségnek nagyobb figyelmet és energiát kell fordítania arra, hogy a hátrányos helyzetű fiataloknak felemelkedési lehetőséget nyújtson, például „a kötelezettségeit megbízhatóan teljesítő, sikeres roma katona példát mutathat egész közössége számára”.

„Több kérdőjel is van. A 13-as lajstromszámú Gripent például hosszú hónapok óta senki nem látta repülni, nem tudni, mi van vele.” Ezt Volner János, a Jobbik rendészeti és honvédelmi kabinetvezetője mondta lapunknak. Hozzátette: a szerződés értelmében kihasználható repülési órákat pénzhiány miatt nem teljesítjük, ami azt jelenti, hogy egy drága konstrukciót vásároltunk felesleges extrákkal. „A Gripeneket a NATO-kötelezettségeink miatt vettük, de most derül csak ki, hogy számos tekintetben – fegyverzetsín, elektronika – nem kompatibilisek, így nem is lennének bevethetők nemzetközi misszióban. Igaz, ezt a Jobbik nem is támogatná”, mondta.

A svéd gyártó szerint a gép bárhol bevethető

A magyar Gripen-szerződés két kormány között jött létre, a flotta üzemeltetésével kapcsolatos kérdésekben a magyar légierő és a Honvédelmi Minisztérium illetékes – mondta a Népszabadságnak Marie Karlsson, a védelmi és biztonságtechnikai eszközöket gyártó svéd Saab-csoport sajtóosztályának médiakapcsolati menedzsere. A Saab szóvivője hangsúlyozta: a Gripenek legújabb generációs, többcélú vadászrepülőgépek, tehát felderítő, vadász és csapásmérő funkciókat is el tudnak látni. „Széles körű levegő-levegő és levegőföld célpontok elleni bevetésre is alkalmasak, légi felderítésre is jól bevethetőek, gazdag fegyverzettel. A Gripen bárhol bevethető NATO-missziókban.

Jelenleg heti hétnapos, huszonnégy órás NATO-készenléti szolgálatot látnak el a magyar, cseh és balti légterekben”, nyilatkozta Marie Karlsson, hozzátéve: jelenleg a Gripenek a legkorszerűbb vadászrepülőgépek, amelyek már szolgálatba álltak az egyes légierőknél. „A vadászrepülőgépeket több légierő is üzemelteti: a svéd, a cseh, a dél-afrikai és a magyar. A Thai Királyi Légierő a napokban vette használatba az első hat repülőgépet. A Nagy-Britanniában működő UK Empire Test Pilot’s School (ETPS) is repüli a Gripeneket, mint fejlett szuperszonikus platformot a nemzetközi pilótakiképzéshez”, mondta.

Kemény feltételek, alacsony fizetés

Fontos dátum volt a légvédelemben 2005. március 23-a: ekkor szálltak fel ugyanis először önállóan a levegőbe a magyar Gripen-pilóták. Az első három kitüntetett: Tóth Gábor, a Puma század parancsnoka, Fekete Tamás parancsnok-helyettes és Murguly Gusztáv volt, mindhárman őrnagyi rangban.

Őket Gripen-lovaggá ütötték, elismerve ezzel, hogy önállóan repülnek a negyedik generációs vadásszal. A honvédség három évvel később saját kampány keretében toborzott Gripen-pilótákat. Felsőfokú végzettséggel és magabiztos angolnyelv-tudással rendelkező, huszonöt év alatti, büntetlen előéletű fiatalokat vártak. A további feltételeknek viszont csak nagyon kevesen feleltek meg – hiába jelentkezett aktív sportoló például, a szigorú erőnléti előírásoknál elvéreztek. Ráadásul az extra terhelés mellett az anyagi juttatás sem kiemelkedő, pár éve 250 ezer forintos fizetést ajánlottak a kezdő pilótáknak.

Hozzá kell tenni, ezt egészségügyi és egyéb pótlékokkal is kiegészítik és a korkedvezményes nyugdíj is csábító – igaz, utóbbit a kormány épp most tervezi megszüntetni. A kiképzés érdekessége még, hogy aki túljut a fizikai rostákon, repülőgépet tulajdonképpen csak évekkel később lát, hiszen előbb egy közel egyéves magyarországi, majd egy kétéves kanadai oktatás vár a pilótákra.