Szerinte az, hogy az önkormányzatok nem önálló fejezetben szerepelnek az új alkotmányban, azt a hamis képzetet keltheti, mintha a végrehajtó hatalom kinyújtott karjai lennének.

A TÖOSZ főtitkára az alapfokú oktatás államosításával kapcsolatos kormányzati tervekre úgy reagált, hogy általános elvként egyet lehet érteni azzal a törekvéssel, hogy kiegyensúlyozottabbá és igazságosabbá kell tenni az önkormányzatok által nyújtott közszolgáltatások minőségét. Szerinte azonban a minőséget más eszközökkel is garantálni lehetne, például azzal, hogy a kormány rögzíti az oktatás minimumfeltételeit – például azt, hogy egységes tankönyvekből kell oktatni –, és aztminden iskolafenntartónak be kell tartania, ellenkező esetben az állam megvonja tőle a finanszírozást.

A főtitkár szerint az elmúlt húsz év önkormányzati gyakorlata a közhiedelemmel szemben éppen azt bizonyította, hogy nem az állam, hanem az önkormányzatok tudják jobban megoldani, biztosítani az alapfeladatokat. Az oktatás államosítása ugyanakkor szerinte azzal a veszéllyel is járna, hogy a kormányzat elveszi az önkormányzatoktól a helyi adók jelentős részét, különben nem tudja finanszírozni az ágazatot. A helyi adók elvétele pedig, Zongor szerint, a húsz év alatt kialakult önkormányzatiság végét jelentené.

A főtitkár emlékeztetett arra, hogy az önkormányzati rendszer átalakításáról az előző ciklusokban több koncepció is született, de egyik kormány sem rendelkezett a változtatáshoz elengedhetetlen kétharmados parlamenti többséggel. Furcsa lenne, ha egy kormány ekkora fölhatalmazással sem tudna érdemben nyúlni a rendszerhez. Zongor szükségesnek tartaná, ha a mostani kormánypártok e többségük birtokában is párbeszédet kezdeményeznének az önkormányzati szövetségekkel a rendszer átalakításáról. Nem lenne szerencsés ugyanis, mondta a TÖOSZ főtitkára, ha nagyvárosi és megyei önkormányzati érdekek nyomnák el a települések túlnyomó többségét jelentő aprófalvas, kisvárosi érdekeket, szempontokat.

A TÖOSZ főtitkára