Pénteken folytatódott a Baranya Megyei Bíróságon G. Ákos pere. Emlékezetes, hogy a most 24 éves férfi, a PTE gyógyszerészhallgatójaként 2009. november 26-án az egyik gyakorlati órán – sportlövőként engedéllyel tartott – pisztolyával rátámadt társaira, megölt egy 19 esztendős diákot, súlyosan megsebesített még három személyt, majd megadta magát a rendőröknek. G. Ákost az ügyészség előre kitervelten több ember ellen elkövetett emberölési kísérlettel vádolja. A vádlott nem adott magyarázatot tettére, s azt vallotta, hogy semmire sem emlékezik.

Az ámokfutás története a tanúvallomások alapján pontosan rekonstruálható, ugyanez viszont egyelőre nem mondható el azokról a lelki tényezőkről, amelyek G. Ákost motiválták. A vádlott 15 éves korától kezdve pszichológushoz és pszichiáterhez járt depressziós és szorongásos panaszokkal. A nyomozás során elkészült pszichiátriai szakvélemény szerint G. Ákos személyiségzavarban szenved, elmeállapota enyhe fokban korlátozta őt abban, hogy felismerje tettei veszélyességét. A védelem által felkért szakértők viszont úgy látják, hogy a vádlottat elmeállapota súlyosan korlátozza. A két szakértői csoport pénteken a bíróságon szembesítette álláspontját. A vélemények jottányit sem közeledtek egymáshoz.

A védelem szakértői nem zárják ki, hogy G. Ákos részben az általa szedett antidepresszáns hatása alatt állva követte el a bűncselekményt. Ez a gyógyszer kiválthat hallucinációt és agresszív reakciókat. A védelem szakértői úgy fogalmaztak: ha változtatnának álláspontjukon, akkor azt abba az irányba tennék, hogy G. Ákos beszámíthatatlan.

A nyomozó hatóság szakértői is ragaszkodtak korábbi állásfoglalásukhoz. Felhívták a figyelmet arra, hogy a tanúk szerint G. Ákos nyugodtan és céltudatosan támadt diáktársaira, és csakis a fiúkra, akikkel konfliktusai voltak. Megemlítették, hogy korábban már fenyegetőn azt mondta társainak, hogy „a golyó mindenkin fog”.

A bíróság a vita végén úgy döntött, hogy elnapolja a pert, és a szakértőkhöz eljuttat minden olyan pszichiátriai vizsgálati anyagokat, amelyek az ügyben korábban készültek. Ha ezek tanulmányozása után sem közeledik a két csoport álláspontja, akkor harmadik szakértőt kérnek fel. Az elmeállapotról szóló vita eredménye nagyban befolyásolja a bíróság ítéletét, hisz amennyiben G. Ákos személyiségzavaros emberként, előre kitervelten követte el tettét, akkor életfogytig tartó börtön fenyegeti, ám ha kiderül, hogy elmeállapota súlyosan befolyásolta őt, akkor a rá kimérhető büntetés korlátlanul enyhíthető.

KÖVETŐ

Nagy tettre készült az ELTE hallgatója

Nem sokkal Gere Ákos tette után egy másik diák is a figyelem központjába került: az ELTE jogi karára járt diákot, S. Ábelt tavaly februárban fogta el a rendőrség, miután évfolyamtársait többször is megfenyegette. Mészárlásra készült – vagy egy fővárosi bevásárlóközpontban, vagy a saját egyetemén akarta azt végrehajtani, 22 embert akart kivégezni –, hogy élete „22 rossz évéért bosszút álljon”.

Aztán – mondta –, saját magával is végzett volna. Ő hasonlóan Geréhez, beiratkozott egy sportlövész klubba is, majd szerzett egy kilenc milliméteres Parabellumot, amelyhez engedélye is volt. Blogján „Nagy tettnek” nevezte a tervezett gyilkolást, amit versben meg is írt.

Gere Ákost a bíróságra szállítják