A DNS még nem bizonyítja, hogy Rohác lőtte le Fenyő Jánost
Ha igaz az eddig kizárólag névtelen forrásokból megerősített hír, amely szerint Jozef Rohác DNS-e megegyezik azzal a mintával, amelyet 1998. február 11-én rögzítettek a Fenyő-gyilkosság helyszíne közelében Fenyő János médiavállalkozó gyilkosának egy kapualjban hátrahagyott ruháin, ez lenne a 13 éve zajló nyomozás első kézzelfogható eredménye. De még ez is kevés ahhoz, hogy kijelentsük: sikerült azonosítani a gyilkost. A sapkában talált DNS ugyanis legfeljebb annak bizonyítására lehet elegendő, hogy Rohác ismerhette Fenyő gyilkosát, vagy legalábbis találkozott vele és egyszer legalább sapkát cseréltek.
Nem véletlen a rendőrség óvatossága. Kevéssel a Fenyő-gyilkosság után bejelentették, hogy egy koszovói albán férfinak, bizonyos Acifi Nijazinek köze lehet a milliárdos médiavállalkozó ellen elkövetett merénylethez. Nijazi önként Magyarországra jött tisztázni magát. Nemcsak a DNS-e nem egyezett a helyszínen talált mintával, de azok a szemtanúk sem ismerték fel, akik a bűntény előtt néhány órával három gyanús alakot láttak a Vico Irodaház előtt egy autóban, amelyet később a támadók kocsijaként azonosítottak.
A rendőrség nem erősítette meg hivatalosan, hogy valóban azonos a Rohác és Fenyő János ma még ismeretlen gyilkosa sapkáján talált DNS. Arról sem beszélnek, hogy tulajdonképpen mi végre kérte ki Magyarország Szlovákiától a 90-es évek alvilágának egyik legkeresettebb és leginkább foglalkoztatott bérgyilkosát. Ez utóbbi kérdésre persze számtalan válasz adható: Rohác neve a 90-es évek közepének legtöbb robbantásos merényletével és bérgyilkosságával összefüggésben felmerült. Képbe került a Fenyő-gyilkossággal kapcsolatban is, mint egy olyan bérgyilkosságokra, zsarolásokra és más, alvilági munkákra szakosodott banda feje, aki senkitől nem fél és bárkivel képes végezni, ha megbízzák.
Kérdés, hogy miért csak most derült fény a DNS-egyezésre, miért nem tisztázódott ez a közel két év alatt, amit Rohác előzetesben töltött Magyarországon a Seres Zoltán „vállalkozó” elleni 1997-es merényletkísérlet miatt ellene indított bűnügyben? Ha valóban felvetődött a neve korábban a Fenyő-ügyben, miért nem vetették össze a DNS-ét az 1998-as tetthelyen talált mintával?
Nehéz eldönteni, hogy nyomozati érdekből, vagy csak a múlt hibáinak leplezése, esetleg a helyzet bizonytalansága miatt hallgat-e a rendőrség. Esetleg már készülnek a következő lépésre, a megbízó azonosítására?
Közel kétéves magyarországi fogsága alatt Rohác a személyes adatain kívül semmit nem árult el a rendőröknek, és nem valószínű, hogy ha újra Budapesten lesz és meggyanúsítják néhány politikai indíttatású robbantás mellett az Aranykéz utcai pokolgépes támadással és a Fenyőgyilkossággal is, sokkal bőbeszédűbb lesz. Egy nevének elhallgatását kérő rendőrnyomozó szerint azonban, ha sikerül bebizonyítani, hogy Rohác lőtte le Fenyő Jánost, akkor nem reménytelen eljutni a megbízóig, még akkor sem, ha Rohác meg sem szólal.