Pintér Sándor belügyminiszter szerint „a hivatásos állomány tagjainak szükségtelen hivatásuk védelmében bármiféle demonstrációt tartani”. Legalábbis ezt írta a miniszter nevében a rendvédelmi érdekképviseletek vezetőinek címzett levelében Zsinka András belügyi főosztályvezető, aki szerint az érdekképviseleteknek korábban számos lehetőségük nyílt álláspontjuk kifejtésére. Zsinka emlékeztette a szakszervezeti vezetőket, hogy a Rendvédelmi Szervek Érdekvédelmi Fórumának (RÉF) múlt heti ülésén megállapodtak, hogy az érdekképviseletek április elsejéig eljuttatják felvetéseiket, elképzeléseiket a szaktárcának, „azonban ilyen javaslat, sajnálatos módon, a mai napig nem érkezett”.

Belügyi források szerint a tárca vezetése megütközéssel fogadta, hogy az érdekképviseletek közvetlenül a múlt heti RÉF-ülés után bejelentették, hogy a rendvédelmi dolgozók folyamatos demonstrációba kezdenek „hivatásuk védelmében”. (Az első megmozdulást április 9-re hirdették meg, majd a április 11-től egy héten át mindennap figyelemfelhívó tüntetést tartanak a Parlament előtt.) „A tárgyalások jelen szakaszában a tárca vezetése előtt nem világosak a demonstráció indokai, azonban annak meghirdetése megkérdőjelezi az érdekképviseleti oldal kinyilvánított egyeztetési szándékának komolyságát”, olvasható később Zsinka levelében. Forrásaink szerint a szaktárca továbbra is várja az érdekképviseletek javaslatait. Úgy tudjuk, a BM vezetése az április 5-i RÉF-ülésen ismerteti állásfoglalását a szakszervezetekkel a Széll Kálmán Terv rendvédelmet érintő rendelkezéseiről. Ugyanakkor a valamennyi érdekképviseletnek szóló belügyminisztériumi levél nem hagyott kétséget afelől, hogy „amennyiben a demonstrációk célja a Széll Kálmán Tervben rögzített célkitűzések megváltoztatása, úgy nagy bizonyossággal állítható, hogy ilyen eredményt a demonstráció nem fog elérni”. A RÉF ülésén a belügyi vezetés állítólag vállalta: megállapodás esetén a szakszervezetek álláspontját is képviseli a Széll Kálmán Bizottság előtt a programhoz kapcsolódó intézkedéssorozat véglegesítésekor, egyezség híján viszont csak a saját véleményét képviseli majd a szaktárca.

A BM a témával kapcsolatban már a múlt héten közleményben jelezte, hogy a jövőben olyan szabályozást tart kívánatosnak, amely nem azzal teszi vonzóvá a hivatásos pályát, hogy „az ott dolgozók jóval korábban mehetnek nyugdíjba másoknál”. Információink szerint a Belügyminisztérium illetékesei januártól a 20-30 százalékos egyszeri béremelést sem tartják elképzelhetetlennek a hivatásosok megnyerése érdekében, s ugyancsak januártól lépne életbe az új életpályamodell, amely már nem a mielőbbi nyugdíjba vonulásra, hanem a minél tovább szolgálatban maradásra ösztönzi majd a hivatásosokat.

Belügyminisztériumi források arról egyelőre nem nyilatkoztak, hogy a kormány honnan teremti elő a több ezer rendvédelmi dolgozó jelentős béremelésének fedezetét, amikor a költségvetés helyzetére tekintettel nemrégiben tízmilliárdokat zároltak és vontak el a rendészeti területtől.