Idén további 2,5 százalékkal szűkülhet a piac, és az optimistább forgatókönyv szerint is legkorábban a második fél évben fordulhat meg a trend – hangzott el a Médiapiac 2011 konferencián; itt mutatta be a 2010-es nettó reklámköltésbecslését, illetve a 2011-es évre vonatkozó prognózisát Gulyás János (MEC médiaügynökség). Az internetes és a kábeltévés piac 3,1, illetve 17,7 százalékkal bővült tavaly, a rádiós 22 százalékos, a nyomtatott sajtó pedig 16 százalékos mínusszal zárta az évet. Gulyás szavai szerint a sajtópiac számai „siralmasak”: 39 milliárd forint az idei prognózisuk – vagyis három év alatt a felére zsugorodott a reklámköltés a nyomtatott sajtóban –, a 2008-as „boldog békeévben” még 73 milliárd forint volt az összeg. Az országos tévék reklámbevételei is tovább csökkennek, igaz, lassuló ütemben. A rádió-, a sajtóés a közterületi szegmensekre várhatóan újabb nehéz év vár – a médiapiac további szűkülését Gulyás egyebek közt a fogyasztók bizalmatlanságával, a válságadókkal és az ország negatív imázsával magyarázzák. A sajtópiac kilátásait illetően elhangzottak optimistább vélemények is, bár főleg a szegmens képviselőitől: „a médiapiac stabilizálódhat 2011-ben”, mondta Kázmér Judit (Pannon Lapok Társasága). A napilapok és a magazinok piacán 10, illetve 9 százalékkal csökkentek a reklámbevételek listaáron, idén viszont a magazinpiac szerény növekedésnek indulhat; az országos és regionális napilapok olvasottsága pedig növekedett, még ha a példányszámuk csökkent is, „egy újságot komplett lépcsőházak olvasnak”. Az Ipsos internetes felmérése szerint pedig az országos tévék, rádiók és az internet mellett a nyomtatott sajtó továbbra is számottevő információs forrás: a netezők 65 százaléka intenzív lapolvasónak mondja magát. Kérdés, hogy a sajtó- és a rádiós piacot kiránthatja, avagy tovább rontja-e az online piac bővülése, mindenesetre az zavartalanul bővül – idén 5 százalékkal –, így már 16 százalékra növekedhet a részesedése a reklámtortából.

„Elképesztő iramban terjednek világszerte az internetképes mobil eszközök”: csak táblagépekből (tabletekből) – amelyek a netképes eszközök negyedét tehetik ki 2015-re – 13 milliót adtak el tavaly, idén 34, jövőre pedig 56 millió a prognózis – erről Dobó Mátyás (Peer) beszélt a konferencia második napján. A technológiai váltást úgy jellemezte: „több mobil, mint PC, több tablet, mint laptop”. A mobil alkalmazásokat árusító online boltok száma is irgalmatlanul növekszik, nemcsak az alkalmazások száma, letöltése és az ebből származó bevételek. Persze ezek is: csak iPhone-ra már 350 ezer alkalmazás van. „Többmilliárdos piac épül jelenleg is”, az alkalmazásboltok forgalma két éven belül meghaladhatja a Google óriáscégét –tette hozzá Dobó Mátyás.

A tévés piacon is komoly átrendeződés zajlik: egyre több a tematikus csatorna,melyek lassan megszorongathatják – legalábbis a digitális átállás után – a két országos kereskedelmi csatornát. A tévés piac helyzetét Megyeri András, a TV 2 üzletfejlesztesési osztályvezetője úgy foglalta össze: tematizálódik a tartalom, egyre kevesebb az általános szórakoztató csatorna, és egyre nehezebben élnek meg, „bár még mindig a legjobban”; a tőkeképes tévétársaságok új csatornákat indítanak, a piac telítődik, miközben a tartalmak mennyisége alig növekszik.

A legsötétebb képet a média-, de általában a magyar piac kilátásairól Kozák Ákos, a GfK Hungaria vezetője festette: felméréseik szerint ugyanis mind a fogyasztók várakozása, mind a fogyasztói bizalom, mind pedig a vásárlási hajlandóság mutatói mélypontra jutottak márciusra. Pontosabban: a fogyasztói indexek utoljára a válság közepén, 2009 tavaszán voltak ennyire rosszak. Még a legtehetősebbek sem fogyasztanak többet: többletjövedelmüket inkább megtakarításra, hiteltörlesztésre fordítják. A lakosság közel fele arra számít, hogy a munkanélküliség tovább emelkedik, 100-ból 89-en további áremelkedésre számítanak, a kétharmad pedig a reáljövedelmek csökkenésére, „akkor mi a túróért bővülne a fogyasztás?”

BBC History magyarul

Magyar nyelven is olvasható áprilistól a BBC History Világtörténeti Magazin, amelyről Papp Gábor főszerkesztő azt mondja: „Ez a havilap nem száraz tudomány, hanem olvasmányos, színes és érdekes, ugyanakkor a világ legkiválóbb szakemberei, „a történelem Pavarottiai” írnak bele”.

A magazint a Kossuth Kiadó jelenteti meg. Kocsis András Sándor elnök-vezérigazgató közölte, hogy 50 százalékban brit „alapanyagúnak” kell lenniük –ezt tartalmazza a BBC-vel kötött szerződésük –, de igyekeznek majd magyar szemszögből érdekes vonatkozású publikációkat is beválogatni a magazinba, amely mentes az aktuálpolitikától.

A 100 oldalas újság ára 795 forint lesz. Az első példány azonban csak 395 forintba kerül.