Pontosan hogyan is dolgozták fel a konzultáció kérdőíveit?
A szervezet március 8-án levélben jelezte, hogy tájékozódni szeretne „a visszaérkezett kérdőívek számáról, a kérdőívek feldolgozásának menetéről, a válaszok összesítésének és nyilvánosságra hozásának módjáról, a visszaküldött kérdőívek további sorsáról, a személyes adatok kezelésének módjáról”.
Arra is kíváncsiak voltak, „mekkora összeget költöttek el összesen erre a nagyszabású akcióra”.
„Az önök által megfogalmazott igényt a feldolgozás nyilvános volta, valamint a részletes tájékoztatás tekintetében a kormányhoz, illetve annak illetékes szerveihez továbbítottuk”, válaszolta a politikus. Szájer azzal érvelt, hogy a konzultációs testületet a kormány kérte fel, s a kérdőívet is annak megbízásából készítette, így „önálló döntéshozói hatáskörrel nem rendelkezik”. Mindazonáltal a Nyilvánosság Klub képviselőjét is meghívta az Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalában március 11-ére szervezett nyilvános eseményre, amelyen a testület két tagja újságírók jelenlétében megtekintette, hogy miként dolgozzák fel a kérdőíveket.
Nem médiashow-ra jelentkeztek, hanem az adatgyűjtés folyamatát kívánták volna áttekinteni, ezért a Nyilvánosság Klub nem vett részt az eseményen – mondta érdeklődésünkre Vásárhelyi Mária, a szervezet egyik ügyvivője. Ezért ismét levélben fordultak Szájer Józsefhez, ám arra már nem kaptak választ, de változatlanul szeretnék megtudni, valóban több mint kilencszázezer kérdőív érkezett-e vissza, s azokat kivétel nélkül feldolgozták-e. Vásárhelyi egyébként azt gondolja, hogy az összesítést csak valamilyen kisebb mintán végezhették el, máskülönben a munka – tekintettel a tizenharmadik kérdésre is, amelyre bárki bármilyen javaslatát, észrevételét megtehette – még hetekig tartott volna. Ezzel Vásárhelyi szerint önmagában nem lenne baj, hiszen az adatok reprezentativitása a mintavétellel is biztosítható, ám a nyitott kérdésre adott válaszok értékeléséhez minden kérdőívet el kell olvasni. Miután egyelőre nem derült ki, hogy az emberek milyen személyes javaslatokat fogalmaztak meg „az új magyar alkotmány által védendő (…) értékekről, elvekről”, az ügyvivő feltételezi, hogy ezeknek az észrevételeknek az összegzése elmaradt.
A Nyilvánosság Klub mindazonáltal még próbálkozik egyszer. Vagyis: ismét levélben kérnek lehetőséget, hogy betekintést nyerjenek az adatfeldolgozás folyamatába.
Önállóságát siratja a zöldombudsman
Nem lesz betartható az új alkotmány számos rendelkezése a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa, illetve a biztosi hivatal önállóságának megőrzése nélkül – hangzott el Fülöp Sándor zöldombudsman tegnapi tájékoztatóján. A biztos úgy fogalmazott: felvetése a legkevésbé a saját személyéről szól – „boldog lennék, ha valaki más vezetné a hivatalt, de a jelenlegi önállóságon nem esne csorba”, hangsúlyozta. Fülöp Sándor azt is kiemelte: az új alkotmányszöveg számos ponton említ a jövő nemzedékek jogaira vonatkozó szándékokat, ezek megvalósulását azonban kérdésessé teszi, ha az alkotmányozók nem biztosítanak hatékony képviseletet a jogok érvényesítéséhez. (Hargitai Miklós)