Újabb magyar EP-vita, most a „címeres marhaságról”
A meghallgatást azért hívta össze Szájer József, aki szerzőként is jegyzi az új alkotmány szövegét, hogy bemutassa a legfrissebb tervezetet és annak frissített angol változatát, s hogy elébe menjen a várható európai vitáknak. Méghozzá azzal az érvvel, hogy az új alaptörvény komoly újításokat tartalmaz az európai alapjogi charta vívmányainak átültetésével, az adósságfék beiktatásával és a környezeti fenntarthatósági követelmények rögzítésével. Így képes szerinte válaszolni a XXI. század kihívásaira, s e tekintetben példamutató az unióban is.
Az előadónak meghívott Szili Katalin a saját változatát képviselte. Az a néhány néppárti, liberális képviselő, aki eljött meghallgatni a véleményeket, elsősorban a vallási utalásokat, a kiskorúak szavazati jogát, az alkotmánybírósági hatásköröket feszegette, a nemzet meghatározására vagy az abortusz esetleges tilalmára kérdezett rá. A nagy nehezen szóhoz jutó Bokros Lajos azzal reagált Schöpflin megjegyzésére, hogy a múlttal való teljes szakításról maga Orbán Viktor beszélt választási győzelme után, s a tervezet szövege sem vállalja a folyamatosságot. Majd idézte Kis János és mások véleményét az új alkotmány korlátozó jellegéről.
Erre Szájer és Schöpflin úgy reagált, hogy ez is mutatja, mennyire demokratikus a vita. Erre reagálva Bokros Lajos – aki egyébként tizenöt pontba sűrítette a tervezettel kapcsolatos kifogásait, kezdve az AB jogkörének korlátozásától a nemzet etnikai és politikai koncepciójának keveredésén át – megjegyezte: az alkotmányról nem rendeznek népszavazást.