– Minden olyan szépen indult: a település 2003-ban tárt karokkal fogadta a céget, és hároméves iparűzési adómentességet adott a számunkra – mondja Weiler Gábor, az MPF Holding gazdasági igazgatója.

– A falu számára ma is fontos lenne, hogy a társaságmég hoszszú ideig itt maradjon, hiszen az MPF messze a legnagyobb helyi adófizetőnk – így Ónody Miklós, a Fejér megyei település polgármestere. A Népszabadság TOP 150 című kiadványban a leggazdagabb magyarok rangsorában huszadik helyen szereplő Felcsuti Zsolt többségi tulajdonában lévő MPF Holding elsősorban szerszámtartozékok gyártásával és forgalmazásával foglalkozik. A cég logisztikai és kereskedelmi központja a helyi adómentesség lejárta után először 2007-ben fizetett iparűzési adót a falunak. A közel tízmillió forint jól jött a településnek, amely 2008-ra – a cég tervezett forgalma alapján – már 18 millió forintos bevétellel kalkulált.

– Csakhogy 2008 őszén a gazdasági válság keresztülhúzta a számításainkat, így a tervezettnél lényegesen gyengébb évet produkáltunk – mondja Weiler Gábor. – Emiatt a 2008-ban esedékes iparűzésiadó-előlegből tizennégymillió forintos túlfizetésünk keletkezett. Ez az öszszeg nem illeti meg a települést, a sorsáról egyeztetést kezdeményeztünk az önkormányzatnál. Ekkor a ráckeresztúri jegyző, Hekman Tibor adóhatósági eljárást indított az MPF ellen, amit a cég önkormányzati támadásként értékelt. – Pedig sem én, sem a képviselők nem kezdeményeztek ilyen eljárást –állítja Ónody Miklós. – Erre jogunk sem lett volna, mint ahogy a vizsgálat eredményét sem tudtuk volna befolyásolni.

Hekman Tibor kérdésünkre azt mondta, saját hatáskörében döntött az adóhatósági eljárás megindításáról, amihez sem a polgármestertől, sem az önkormányzati képviselőktől nem kapott utasítást. – Mit kellett volna tennem, amikor a cég váratlanul visszaigényelte a korábban befizetett adóelőleg jelentős részét?

– kérdez vissza Hekman Tibor. –Ezt az összeget a falu betervezte a költségvetésébe, így az én felelősségem volt, hogy mindent megtegyek a tervezett adóbevétel behajtásáért.

– Épp az a baj, hogy a jegyzői vizsgálatot egyetlen szempont motiválta: mindenáron be akarták vasalni a cégen a betervezett összeget, nem törődve azzal, hogy az MPF jogosan kérte az adótúlfizetés rendezését – állítja Weiler Gábor.

A tavaly májusban lezárt adóhatósági vizsgálat valóban drasztikus szankciókat állapított meg: az ellenőrzés során feltárt adatokra hivatkozva 18,5 millió forintos iparűzési adó, 9,2 millió forintos adóbírság és 6 millió forintos késedelmi pótlék megfizetésére kötelezték a céget. Az MPF fellebbezett a határozat ellen. Az államigazgatási hivatal számos ponton jogszabálysértőnek találta az adóhatósági határozatot, ezért azt megsemmisítette. – Abban bíztunk, ezzel lezárulhat az ügy, de nem így történt, az önkormányzat tavaly ősszel ismét nekünk támadt –mondja Weiler Gábor.

– Szó sincs támadásról, mi csupán segítséget kértünk a helyzet megoldásához – állítja Ónody Miklós, aki elmondta: a jegyzővel személyesen megkeresték az államigazgatási hivatal jogutódjaként működő megyei közigazgatási hivatal vezetőjét. Balogh Ibolya hivatalvezető megvizsgálta a kérésüket, és úgy döntött, hogy megsemmisíti a néhány hónappal korábban az elődje által meghozott határozatot, egyúttal új adóhatósági eljárás lefolytatását rendelte el. A megismételt eljárásban tavasszal várható új határozat.

– A a cég által fizetendő iparűzési adó mértékére vonatkozó véleményem nem változott –mondja Hekman Tibor.

– Továbbra is biztosak vagyunk az igazunkban, így ha ismét megbüntetnek minket, bírósághoz fordulunk, és szedjük a sátorfánkat. Ha elköltözünk, a falu elveszíti a legnagyobb adófi zetőjét. Valóban megéri ez a háború? – kérdi Weiler Gábor.

Ónody Miklós azt mondja, két tűz közé szorult:

– Nem mondhatom a jegyzőnek, hogy ne teljesítse a kötelességét, ugyanakkor minden erővel szeretném itt tartani az MPF-et. Még bizakodom.

A cég logisztikai központja