Orbán: Majd tíz év múlva megbeszéljük

Orbán Viktor az MTV Az Este című műsorában részletesen megindokolta azt az új alkotmányba tervezett passzust, amely szerint az Alkotmánybíróság költségvetési és adókérdésekben akkor dönthetne ismét teljes körűen, ha az államadósság a bruttó hazai össztermék (GDP) 50 százaléka alá csökkene. A miniszterelnök szerint ehhez nagyon kemény gazdaságpolitikát kell folytatni, „és minden olyan jogvita, ami arról szól, hogy egy-egy intézkedés alkotmányos-e vagy sem, mint ahogy az elmúlt 20 évben gyakran buktak meg ezen gazdasági elképzelések, szerintem rontja Magyarországnak azt a képességét, hogy egy belátható időhatárig eljusson oda, hogy a mostani 82-83 százalékról az államadósság mértéke az 50 százalékig csökkenjen. Ezért egy nagyon szűk körben, a gazdaságpolitika szíve közepéhez tartozó szűk körben bizonyos jogszabályok alkotmányossági felülvizsgálata az AB számára nem lesz lehetséges addig, amíg el nem érjük ezt a bizonyos 50 százalékos adósságot”, mondta, hozzátéve: hogy az után legyen-e, nagy vita a Fideszben. „Én azt gondolom, hogy utána lehet erről szó, de ezt majd tíz év múlva megbeszéljük”, mondta. Ez utóbbi félmondatból kiderül, hogy Orbán Viktor tízéves távlatban látja megvalósíthatónak az államadósság szintjének 50 százalék alá csökkentését.

E javaslat függvényében válik részben érthetővé Kósa Lajosnak, a Fidesz ügyvezető alelnökének 2010 júniusában tett, nagy vitát kiváltó és akkor magyarázat nélkül maradó kijelentése, amikor egy konferencián úgy fogalmazott: a „krízis időszakára” átmeneti, legfeljebb két évre szóló forgatókönyvet kell megalkotni. Szerinte „a kényszerhelyzet miatt bizonyos gazdasági alkotmányossági szabályok felfüggesztésére is sor kerülhet átmenetileg”. A Fidesz ezzel nem is várt az új alkotmányig. A végkielégítésekre kivetett 98 százalékos különadó alkotmányellenességét megállapító határozatra a Fidesz az AB hatáskörének jelentős korlátozásával válaszolt.

Szekeres Imre, az MSZP gazdaságpolitikai kabinetjének vezetője átlátszó trükknek nevezte Orbán bejelentését. A szocialista politikus szerint, ha az az általános alkotmányos elv, hogy az AB-nak joga van költségvetési vagy adószabályokról dönteni, akkor ezt semmi más nem írhatja felül. Az államadósság szintjének 50 százalék alá csökkenéséhez kötni az AB hatásköreit szerinte értelmezhetetlen, hiszen ez a szint a konkrét gazdasági helyzet függvényében lehet jó, de akár rossz is. És mivel erre belátható időn belül nincs is esély, így az AB belátható időn belül nem kapja vissza ezeket a jogosítványait. Schiffer András, az LMP frakcióvezetője azt mondta, az alkotmánytervezetben minden benne van, ami igazolja, hogy a párt távol maradt az alkotmányozási folyamattól, és nincsen benne semmi, ami miatt érdemes lenne alkotmányozni. Alkotmányjogilag nonszensznek nevezte a tervet, amely lehetetlen helyzetbe hozza az Alkotmánybíróságot.

Az AB-n nem kívánták kommentálni a tervet. Paczolay Péter, a testület elnöke hétfőn Schmitt Pál köztársasági elnöknek a Sándor-palotában azt mondta, hogy a valamennyi törvényre kiterjedő utólagos alkotmányossági vizsgálat lehetősége a magyar alkotmányos rend lényegi biztosítéka, ezért annak korlátozását ideiglenesen sem indokolt fenntartani. Sólyom László volt államfő pedig a hétvégén úgy fogalmazott: egyetért a Velencei Bizottságnak azzal a véleményével, hogy az AB kapja vissza teljes hatáskörét.

Halmai Gábor alkotmányjogász lapunknak az alkotmányjogi szakma minden elvének és szabályának felrúgásaként értékelte a javaslatot, amely semmibe veszi, hogy a jogállamban az alkotmány a legfontosabb norma. Halmai szerint ez olyan, mintha a jövőben a belügyminiszter rendeletére minden tizedik embert agyonlőnék az utcán, amíg a japán hatóságok nem hárítják el az atomkatasztrófát, és majd utána visszatérünk az alkotmányos rendhez. Az alkotmányjogász szándékosan használt ilyen sarkos példát, mert a javaslat abszurditására akarja felhívni a figyelmet. Cinikusnak nevezte a tervet abból a szempontból is, hogy ugyan nem vonják kétségbe az AB szükségességét, csak azt mondja, hogy a testületre bizonyos körülmények között nincs szükség. Azt, hogy mik ezek a körülmények, az mondja meg, akinek a tevékenységét az alkotmány értelmében felül kellene vizsgálni.

Megnyirbált hatáskörökkel