A Velencei Bizottság tegnap közzétette azt az állásfoglalást, amelyet a magyar kormány kérésére készített a készülő alaptörvény egyes kérdéseiről. A nyilvánosságra hozott dokumentumban az áll, hogy a bizottság szerint aggályok merültek fel az alkotmányozási folyamat átláthatóságával kapcsolatban, és túl szorosnak tartják annak ütemtervét is. A testület emlékeztet arra: egy demokratikus alkotmányozási folyamatban a legfontosabb követelmény az átláthatóság, a nyitottság, illetve a vélemények sokféleségének kifejtését lehetővé tévő időkeret. A Velencei Bizottság szerint nem lehet tartós, fenntartható szöveget létrehozni „széles körű és érdemi" vita nélkül, amelyben a civil szervezetek, a tudomány és a média is részt vesz. A bizottság kritikával illette azt is, hogy a kormánypártok tavaly ősszel korlátozták az Alkotmánybíróság jogkörét, és a testület hozzáteszi, sajnálja, hogy ez a korlátozás a tervek szerint a továbbiakban is fennmarad. A kormánypártok ezzel épp a saját maguk által meghirdetett céllal, az alapjogok erősítésével mennek szembe, így a Velencei Bizottság.

Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter februárban három témában kért állásfoglalást a Velencei Bizottságtól, nyilvánvalóan azzal a céllal, hogy megelőzze azt az „európai cirkuszt”, amely a médiatörvényt övezte. Nyilvánvalóan ez volt a célja annak az akciónak is, amelyet Szájer Józsefék kezdeményeztek tegnap Brüsszelben, ahol vitát tartottak az új alkotmány tervezetéről, csekély érdeklődés mellett – brüsszeli tudósítónk jelentése szerint a legaktívabb résztvevő Bokros Lajos EP-képviselő volt. Visszatérve: Navracsics három pontról kért állásfoglalást a Velencei Bizottságtól: az Európai Unió Alapjogi Chartájának átültetéséről a magyar alaptörvénybe, az Alkotmánybíróság előzetes – vagyis még a jogszabályok hatálybalépése előtt gyakorolt – normakontrolljáról, illetve az úgynevezett actio popularis (ami azt jelenti, hogy bárki fordulhat az AB-hez beadványával) megszüntetéséről.

A feltett három kérdéssel kapcsolatban is kritikus válaszokat fogalmaz meg a bizottság. A Velencei Bizottság szerint az előzetes normakontrollal túlpolitizálják az alkotmányos felülvizsgálat mechanizmusát. Így az Alkotmánybíróság „egymással versengő parlamenti csoportok közötti döntőbíróvá válik a hosszadalmas törvényhozási folyamatban”. Ez alááshatja az AB és az alkotmányossági felülvizsgálat intézményének hitelességét. A bizottság nem kifogásolta, hogy a kormány megszüntetné az actio popularis lehetőségét, ugyanakkor finom distinkcióval azt is kimondták, hogy „a magyar alkotmányos hagyomány és jogi kultúra” figyelembevételével fontos lenne, hogy legyen valaki, akinek segítségével általános vagyis konkrét érdek nélküli alkotmányossági vizsgálatot lehessen kérni. Ilyen személy lehet például az ombudsman. A bizottság nem ajánlja viszont, hogy az úgynevezett alapvető jogokat az Európai Unió Alapjogi Chartájából emeljék át a magyar alaptörvénybe. Ez álláspontja szerint értelmezési nehézségeket okozhat, illetve hatásköri átfedések jöhetnek létre a különböző magyar és európai bírói testületek között.

A Velencei Bizottság munkájában jelenleg 57 tagállam és hét megfigyelő ország vesz részt. A bizottság magyar tagja Paczolay Péter, az AB elnöke, illetve Trócsányi László korábbi alkotmánybíró, jelenlegi párizsi nagykövet.