A tervezet visszhangja
Az alkotmány legitimitását Kósa Lajos szerint az is bizonyítja, hogy míg a ’89-es alkotmányt mindössze három hónap alatt gyártották le, a mostani alkotmányozás már nyolc hónapja zajlik. Nem baj, mondta az ATV-ben a Fidesz ügyvezető alelnöke, ha az Alkotmánybíróság jogköreit korlátozzák, hiszen gazdasági vészhelyzet van, és mellesleg háborús vészhelyzet esetén is hasonló korlátozásokat szoktak bevezetni. Persze amint ez a vészhelyzet megszűnik, a testület teljes jogköre visszaáll.
Az alkotmány tervezetének munkavállalókat érintő részei jelenlegi formájukban elfogadhatatlanok az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége számára, mivel a jogszabálytervezet támadja a munkavállalói jogokat, a kollektív szerződéseket, és a szociális biztonságot feltételekhez próbálja kötni – jelentette ki Borsik János, az érdekképviselet elnöke kedden Budapesten.
Orbán Viktor az új alkotmány vitája közben azt állította, hogy már az országgyűlési választások második fordulója előtt közölte a Fidesz: kellő felhatalmazás birtokában alkotmányozni fognak. Csakhogy a Hírszerző internetes hírportál nyomát sem találta olyan fideszes ígéretnek, mely szerint a párt új alkotmányt szeretne írni. Átnézték a választás két fordulója között megjelent hetilapokat és országos napilapokat, valamint a Fidesz honlapjának hírarchívumát. A választásokon végül győztes pártszövetség vezetőjének kijelentését alátámasztó hírt nem találtak, a leendő kétharmados beavatkozások mérsékelt voltára való ígéreteket viszont igen.
Nyílt levélben fordul a képviselőkhöz a Pedagógusok Szakszervezete. Követelik, hogy a képviselők módosító indítvány benyújtásával és elfogadásával állítsák helyre az országgyűlési biztosi rendszer működését meghatározó rendelkezéseket, biztosítsák az Alkotmánybírósághoz fordulás lehetőségét, és tegyék lehetővé a népszavazást az ország elnevezésénekmegváltoztatásával, az ország alkotmányos berendezkedésének, választási rendszerének gyökeres átalakításával kapcsolatos kérdésekben. A szakszervezet elfogadhatatlannak tartja, hogy még a társadalmi egyeztetést „pótló” kérdőívek sem nyújtottak lehetőséget arra, hogy a választók véleményt mondjanak ezekről a kérdésekről.