Ismert, hogy Magyarország 1995 óta készül a Varsói Szerződéstől örökölt radarjainak a cseréjére. Három korszerű lokátor fedné le az ország légterét, ezekből kettő – a bánkúti és a békéscsabai – 2006-ra megépült, a Dél-Dunántúlt vigyázó objektum azonban nem. Előbb a régió legmagasabb pontján, a Zengőn, majd a Pécs fölé magasodó Tubesen nem engedték megépíteni a helybéliek a harmadik objektumot. A Fideszkormány Medinát találta alkalmasnak a radar telepítésére, hisz ott már 25 éve működik egy radar, s a falu jól együtt él vele. Medina viszont alacsonyan van, ezért az ottani lokátor csak két réskitöltő radarral együtt tudja ellátni feladatát.

AHonvédelmiMinisztérium csütörtökön ismertette a medinaiakkal terveit. Simicskó István, a HM államtitkára a falugyűlésen elmondta, hogy a medinaiak tulajdonképpen jól járnak a beruházással, mivel az új radar által kibocsátott sugárzás töredéke a működő radarénak. Simicskó azt is jelezte, hogy a radar építése során a helybéliekre számítanak, s az államtitkár azt is megígérte, hogy a HM segítséget nyújt majd a falu fejlesztésében.

A medinaiak többsége jól fogadta a HM ajánlatát. Tudni kell, hogy a falu aktív korú lakosainak több mint harmada tartósan munkanélküli, ráadásul, ha nem itt épül meg az új radar, akkor a régit leszerelik, a laktanya elmegy innen, s ezáltal további munkahelyek szűnnek meg a faluban.

Néhányan azért kétségekkel fogadták a sok jó hírt. Felvetették, hogy ha ez a radar annyira jó, akkor miért kergették el a Zengőről és a Tubesről. Simicskó erre azt felelte, hogy az előző kormány arrogáns volt, az előkészületek idején nem folytatott párbeszédet a helybéliekkel, s ez bosszulta meg magát. Amikor egy asszony megjegyezte, hogy a Zengőn és a Tubesen a Fidesz politikusai is a tiltakozók mellé álltak – csakhogy a szocialista kormánynak kellemetlenséget okozzanak –, akkor az államtitkár azt kérte: ne váljon a radar pártüggyé.

Vörös István nyugdíjas gépkocsivezető indítványozta, hogy tartsanak a radarról helyi népszavazást. Umenhoffer Ildikó, a szomszédos Szedres köz ség tagiskolájának vezetője megjegyezte, hogy az új radar nagyfrekvenciás jele 60 méteres körzeten belül fejmagasságban az emberi testet 300-szor akkora teljesítménnyel terheli majd, mint a mostani radar. A válasz újra az volt, hogy nem okoz egészségkárosodást az új berendezés.

Arra Simicskó nem tudta a választ, hogy a két réskitöltő radar és az ottani laktanyák korszerűsítése mekkora terhet ró a költségvetésre. Szakértőktől úgy tudjuk, hogy utóbbi 20-30 milliárdba kerül. Ha ehhez hozzáadjuk a réskitöltők fenntartási költségét, akkor húsz év alatt (ennyi időre tervezik az új radart) az államnak 90 milliárddal kerül többe Medina, mint a Zengő.

A kételkedők – érezhetően – nem élvezték a hallgatóság szimpátiáját. Simicskó válaszai viszont igen, azokat taps fogadta. Az államtitkár azt mondta, hogy „a medinaiak egy nemzeti ügy részeseivé válnak, s a falunak köszönettel tartozik az ország, és Medina beírja magát a történelemkönyvbe”. Megígérte, hogy eljön a radar – 2013 decemberében esedékes – avatására, koccint az itteni jó vörösborokkal (mert ő is azt szereti), sőt szívesen venneMedinán szőlőt, hisz értékesebbek lesznek itt a telkek, ő egyébként is vidéki ember, van is egy nagybátyja a közeli Aparhanton, s tudja, hogy a Tolna megyei emberek rendes emberek.

Szóval: a HM nyerésre áll.

„Medina beírja magát a történelemkönyvbe”