Luxuslakások miniszterektől, fillérekért
Töredékáron vehették meg a számukra bérbe adott luxuslakásokat a HM felső vezetői a szocialista miniszterek idején – ezt állította korábbi sajtótájékoztatóján Fodor Lajos vezérezredes, a honvédelmi tárca jelenlegi közigazgatási államtitkára. A katonapolitikus szerint az államot százmilliós vagyonvesztés érhette, de felmerülhet a hivatali befolyással való viszszaélés is.
A Magyar Nemzet több írásában is beszámolt az ingatlanokról, így arról, hogy többek között Gömbös János –a szocialista Juhász Ferenc exminiszter akkori kabinetfőnöke – alig nyolcmillióért jutott hozzá egy harmincmilliós forgalmi értékű, budai ingatlanhoz. De szerepelt a lap összeállításában például Kovacsics Ferenc, a KBH volt vezetője is, ahogyan Bocskai István és Matyuc Péter volt HM-szóvivők, Havril András volt vezérkari főnök, Sági János légierő-parancsnok, vagy épp Fapál László exállamtitkár, akik mind töredékáron vehették meg otthonaikat. A HM jelenlegi vezetése közel negyven ingatlanüzletet vizsgál, a dokumentá ciót megkérte Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos is.
A honvédségi ingatlanok elidegenítése azután vált fontossá, hogy a hidegháború idején felhalmozott szolgálati lakásokat a rendszerváltás utáni feladat- és költségvetési csökkentés okán már nem volt gazdaságos fenntartani. Az elidegenítésről (is) szóló rendeletet 1994-ben hozták meg, az akkori tárcavezető, Für Lajos idején. A jogszabály meglehetősen puha kereteket biztosított az érintetteknek, többen a forgalmi érték alig tíz százalékáért vehették meg szolgálati bérleményüket. A honvédségi lakások 98 százalékának elidegenítése így zajlott, a fennmaradó két százalék az, amely valóban érdemi kérdéseket vet fel.
A ’94-es rendeletet tíz évvel később Juhász Ferenc minisztersége alatt szigorították meg, bizonyos kiskapuk persze így is megmaradtak. Hozzá kell tenni, hogy a Kehi ekkor már – az első polgári kormány kezdeményezésére indított vizsgálat nyomán – kifogásokat emelt a honvédségi lakásgazdálkodás kapcsán, mondván Budán néhányan nyomott árakon jutottak hozzá az ingatlanokhoz. Ezt követően értékesítettek további több száz lakást, így például az Ezredes utcai lakótelepet és a Flottilla kistelep honvédségi bérlakásait – a szigorított rendelet értelmében már megemelt, de még mindig jutányos áron.
A hatályos rendelkezés értelmében a honvédelmi miniszter egyedi kérelem esetében (Juhász idején három ilyen volt: Havril András, Kovacsics Ferenc, Fapál László) eltekinthet bizonyos kritériumoktól „honvédelmi érdekekre hivatkozva”, de csak akkor, ha a vezérkar, az ingatlankezelési és a jogi osztály nem emel kifogást. Az elmúlt időszak ingatlanbotrányainak szépséghibája azonban, hogy az említett ’94-es rendelet megalkotásakor a mostani tárcavezető Hende Csaba is jelen volt: Für Lajos jogi főosztályvezetője, majd kabinettitkára volt ebben az időben.
A jogszabályok nyújtotta kedvezményes vásárlási lehetőséggel pedig nem csak az elmúlt években éltek. Sőt információink szerint épp a vitatott üzleteket feltáró közigazgatási államtitkár Fodor Lajos is vásárolt így ingatlant, ahogyan Hende egyik miniszteri biztosa, Deák János is.
A HM utóbbiakkal kapcsolatban azt mondta: az 1994-ben hivatalban lévő vezető tisztségviselők felelősségét keresni a 2002–2010 közötti időszak etikátlan joggyakorlata miatt, „egyszerűen méltatlan”. Fodor és Deák lakásvásárlásával kapcsolatban pedig a tárca azt közölte: a volt vezérkari főnökök jogszerűen és az etikai normák betartásával, „az 1994–95-ben végrehajtott folyamatos haderőreformmal összefüggő átalakítások során vásárolták meg lakásukat”.
Arra a kérdésünkre, hogy mennyiért és milyen kedvezménnyel vehették meg az ingatlanokat, nem kaptunk választ. A HM egy későbbi közleményben leszögezte: a vizsgálatok nem érintik a „becsületes katonákat”, a tárca konkrét ügyek feltárását végzi, amelyben felmerül a joggal való viszszaélés lehetősége. Hozzátették: az ügyet részükről lezártnak tekintik és várják a Budai-féle vizsgálat eredményét.
