Navracsics Tibor kormányfőhelyettes, igazságügy-miniszter még a múlt hónapban küldte meg három kérdését a Velencei Bizottságnak. Az Európai Unió alapjogi chartájának átültetéséről, az előzetes normakontrollról, valamint az alkotmánybírósági indítvány benyújtására jogosultak köréről kért tanácsot. A testület ezeket a kérdéseket tegnapi ülésén vitatta meg, és a jövő hétre ígérte álláspontjának közzétételét.

A miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügy-miniszter a tanácskozás után az MTI-nek nyilatkozva elmondta: a testület sajnálatosnak tartotta, hogy költségvetési és adótörvényekkel kapcsolatban az Alkotmánybíróság jogköre korlátozott maradna, abban viszont egyetértettek a kormánnyal, hogy konkrét jogi érdek nélkül ne fordulhasson bárki az AB-hoz.

A testület Navracsics szerint nem támogatta, hogy az új alkotmány „egy az egyben” átemelje az EU alapjogi chartáját, ehelyett azt javasolja, hogy a charta szellemiségét, vívmányait vegye át. A bizottság jónak tartotta azt a megoldást, hogy a köztársasági elnök fordulhasson előzetes normakontrollért az Alkotmánybírósághoz. Az előzetes normakontrollt érintően azonban tart attól, hogy annak szélesítése esetlegesen időről időre politikai szerepbe kényszerítheti az AB-t. Felvetették annak lehetőségét, hogy utólagos normakontrollt ne csak az országgyűlési képviselők 25 százaléka és a kormány kérhessen – ahogyan azt jelenleg az alkotmányjavaslat tartalmazza –, hanem az ombudsman is. A tárcavezető azt mondta, megfontolják ezt az észrevételt. Abban egyetértettek, hogy az AB túlterheltségét megelőzendő korlátozni kell, hogy konkrét jogi érdek nélkül bárki az AB-hoz fordulhasson.

A bizottság feltette azt a kérdést is, hogy a sarkalatos törvényeket is vizsgálhatja-e majd az AB. Ezzel kapcsolatban a közigazgatási és igazságügy-miniszter biztosította a grémiumot arról, hogy a jövőben is lesz lehetőség alkotmánybírósági normakontrollra a sarkalatos törvények esetében. Tájékoztatta továbbá a testületet a kormányzat álláspontjáról azzal kapcsolatban, hogy a költségvetési törvénnyel és adójogszabályokkal összefüggésben az AB utólagos normakontrolljára továbbra is csak az alapjogi sérelem esetén van lehetőség. A korlátozást a Velencei Bizottság sajnálatosnak tartotta.

Ahogyan március elején Budapesten, a bizottság most is kifejtette, hogy véleménye szerint túl gyors az alaptörvény megalkotásának folyamata. Navracsics Tibor erre azt felelte, hogy „most már idestova szűk egy éve zajlik az alkotmány vitája”.

A Velencei Bizottság (Hivatalos nevén Joggal a Demokráciáért Európai Bizottsága) 1990-ben jött létre az Európa Tanács (ET) kezdeményezésére. Eredeti feladata a kelet-középeurópai országok demokratikus berendezkedésének elősegítése volt. A bizottságban 2002 óta az ET 47 tagja mellett részt vállalhatnak más országok is, így tíz további tagja van Algériától Kirgizisztánon át Chiléig. Feladata a tagok törvényeinek és törvénytervezeteinek vizsgálata, alkotmányjogi problémák elemzése, az érintett ország hozzájárulásával vagy az ET parlamenti közgyűlésének kezdeményezésére. Az üléseket – innen a testület közkeletű neve – Velencében tartják.