Magyarország új alkotmányának tervezetéről rendez nyilvános meghallgatást az Európai Parlament néppárti frakciója március 29-én Brüsszelben – derül ki a lapunk birtokába került angol nyelvű meghívóból. Az elektronikus levél az EP néppárti képviselőcsoportja alelnökének hivatalától származik, és azt Szájer József jegyzi. A „XXI. század szellemének megfelelő”, ugyanakkor immár „végleges alaptörvény” szövegét azonban – a médiatörvényhez hasonlóan – nem sikerült teljes terjedelmében lefordíttatni. Az uniós képviselőknek szánt dokumentumból ugyanis a Nemzeti hitvallás címet viselő preambulum egyszerűen kimaradt. Az emelkedett szöveget idegen nyelven valószínűleg képtelenség lett volna méltóképpen visszaadni – vélekednek jóindulatúan egyes forrásaink.

Mások úgy gondolják, ez a már-már szokásos kettős beszéd része: az alaptörvény dagályos és archaizáló bevezetése itthon jól hangozhat ugyan, de azt a modern nyugati demokráciák – esetleg egyes szomszédos államok – már fenntartásokkal fogadhatják. A magyar nemzet tagjainak és Magyarország polgárainak összemosása, a kereszténység nemzetmegtartó erejének túlhangsúlyozása, a nemzet egységét kifejező Szent Koronára vagy az „egyedülálló” magyar nyelvre történő hivatkozás egyaránt kelthetne némi megütközést.

Ez persze csak találgatás, és az sem kizárt, hogy valaki csupán megfeledkezett a bevezetőről. Ezt a feltételezést erősíti, hogy jogi szakfordítóként is dolgozó informátoraink már a magyar és az angol nyelvű szövegváltozat hevenyészett összevetése során szarvashibákat találtak. Így kiderült, hogy egyes mondatokat – illetve egyes szavakat – elmulasztottak lefordítani, másutt a magyar eredetiben nem szereplő fordulatokat „költöttek” az anyaghoz, bizonyos cikkeket pedig összekevertek egymással. Például a bűncselekményt elkövető személy szabadságtól való végleges megfosztásának lehetősége – vagyis a tényleges életfogytig tartó büntetés – az angol szövegből kifelejtődött. A „minden nagykorú magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy (…) választó és választható legyen” szöveget pedig a fordító kiegészítette „aMagyarország területén tartózkodó” szavakkal.

Nem kevésbé súlyos gond, hogy aki az alaptörvény tervezetét átültette angol nyelvre, nincs igazán tisztában az uniós jogban kötelezően alkalmazandó formai követelményekkel és terminológiával – állítják forrásaink. Mindjárt az egyes szakaszok jelölésével gond van, mert a magyar „A. cikk” az angolban nem „A. Article”, hanem „Article A”. Amikor meg az alaptörvény azt mondja, hogy „a munkavállalók és a munkaadók (…) együttműködnek egymással”, akkor nem az egyszerű jövő időt kifejező „will”, hanem a kötelezésre utaló „shall” segédigét kellene használni, s ez a hiba folyamatosan visszaköszön. Problémát okozott még az olyan fogalmak, mint a véleménynyilvánítás szabadsága vagy a sajtószabadság, illetve a sarkalatos törvény angol megfelelőjének megtalálása is, emellett a fordításban nem sikerült különbséget tenni a törvény és a jogszabály között sem.

Az alaptörvény érdemi tartalmától függetlenül is kínos tehát az a dokumentum, amit az EP-képviselőknek szánnak –vélik profi tolmácsok. Azt senki nem vitatja, hogy aki az alaptörvény tervezetének angol változatát készítette, vélhetően jól beszélheti a nyelvet, de a jogszabályok fordításához szükséges speciális ismeretekkel bizonyosan nem rendelkezik.

A meghívóhoz több más dokumentumot is mellékeltek, s az egyik Kérdések és feleletek az alkotmányozással kapcsolatban címet viseli. Ebben azt magyarázzák, hogy miért van szükség új alaptörvényre. „Az alkotmány több kell, hogy legyen, mint a Magyar Köztársaság szervezeti és működési szabályzata; nem elég, ha alkalmas a közélet szabályozására, hanem társadalmilag is elfogadottnak kell lennie” – olvasható az Általános kérdések között. Kiderül az is: „az új alkotmány elfogadása nem kormányzati érdek”, és az ellenzéki pártok előtt nyitva áll a lehetőség arra, hogy annak elfogadásában részt vegyenek.

Az EP-képviselőket arról is tájékoztatják, hogy az alaptörvény előkészítését társadalmi és nemzetközi szakmai vita előzte meg. Például a nemzeti konzultáció keretében az emberek „12 olyan kérdésben fejthették ki a véleményüket, amely az alkotmányozás tartalmi kérdéseit érinti (…) A konzultáció keretében elsődlegesen a választópolgárokat közvetlenül érintő, mindennapi életre vonatkozó társadalmi és gazdasági kérdésekről kérték ki a választópolgárok véleményét.”