Így az Országgyűlés kilenc évre – tehát több mint két parlamenti ciklusra – választott legfőbb ügyészt Polt Péter, illetve Médiatanács-elnököt Szalai Annamária személyében. Az Állami Számvevőszék élén ugyancsak személycsere volt – a posztot Domokos László fideszes képviselő foglalta el –, de ott a megbízatás már korábban is tizenkét évre szólt. Ez utóbbi két ember egyébként kifejezetten pártpolitikus, bár a főügyész is volt fideszes képviselőjelölt.

Az Alkotmánybíróság elnökét a jövőben nem a bírók maguk közül, hanem a parlament választja meg

A Költségvetési Tanács esetében hasonló a helyzet: a megújított testületnek hivatalból tagja a jegybankelnök és az ÁSZ-elnök, valamint a formálisan az államfő által kinevezett Járai Zsigmond, aki az első Orbán-kormány egyik pénzügyminisztere volt; ő ettől a posztjától 2001-ben az MNB-elnöki székért vált meg. A „hatalomátvétel” az MNB monetáris tanácsában is megtörténhet, hiszen a testület közelmúltban megválasztott két új tagja sajtóhírek szerint Járai bizalmasa.

Az alkotmánytervezet szerint ugyancsak kilenc évre választják majd a Kúria – a mostani Legfelsőbb Bíróság – elnökét is. A jelenlegi főbíró elvileg 2015-ig maradna hivatalban, ám igencsak kérdéses, hogy az igazságszolgáltatás rendszerének alapos átfazonírozása után – amelynek a névváltoztatás mellett része lehet akár az Országos Igazságszolgáltatási Tanács, esetleg az öt ítélőtábla egy részének megszüntetése is – nem keresnek-e lojálisabb vezetőt a legfőbb bírói posztra.

Sorsát az Alkotmánybíróság (Ab) sem kerülheti el: Magyarország új alaptörvénye szerint a testület elnökének személyéről nem maguk a bírák, hanem a parlamenti képviselők döntenének. Paczolay Péter hároméves megbízatása idén júniusban jár le, de az alkotmány csak jövő januárban lép hatályba, így most még elvileg a taláros testület elhatározásán múlik, hogy ki tölti be ezt a posztot. Kérdéses azonban, hogy nem születike valamilyen átmeneti szabályozás – a kétharmados többség birtokában az alkotmánybírósági törvény is gyorsan átszabható –, amely ezt a jogot mégiscsak az Országgyűléshez delegálja.

Az alkotmánytervezetben vannak még más csapdák is. Ilyen például a Költségvetési Tanácsnak a központi büdzsére vonatkozó vétójoga. Ami önmagában nem ördögtől való, ha a kormány költekezési kedvének kordában tartása a cél. Ám a kép ennél árnyaltabb, hiszen a testület három tagjából kettő – Domokos László ÁSZ-elnök és az MNB felügyelőbizottsági elnöki tisztét is betöltő Járai – egyértelműen Orbán bizalmasa. Domokos még három parlamenti cikluson át ülhet ebben a testületben, de Járai megbízatása is hat évre, tehát 2017 februárjáig szól. Vagyis: ha 2014-ben a választók esetleg más politikai erők számára adnának felhatalmazást a kormányalakításra, a Költségvetési Tanács a 2015-ös és a 2016-os költségvetés elfogadását is megakadályozhatná.

Az alaptörvény tervezete szerint ez pedig felérne egy alkotmányos válsághelyzettel, mert ha a parlament „az adott évre vonatkozó központi költségvetést március 31-ig nem fogadja el”, az államfő „a választások egyidejű kitűzésével feloszlathatja az országgyűlést”. Miután a háromból két ember – és a köztársasági elnök is – egyértelműen a mostani kormányfő embere, ez a szabályozás odavezethet, hogy Orbán leválthatja saját utódját. Ha tehát három év múlva lenne új többség, annak a mozgásterét is sikerül behatárolni – feltéve, hogy nem következik be újabb kétharmados „fülkeforradalom”.