Szikinger szerint a polgárőrök járőrözése önmagában nem jogsértő, de nem mindegy, hogy ezt milyen módon teszik. Ha a véleményüket is kifejezik – például kinyilvánítják, hogy a „cigányok bűnözők” –, akkor a köztéri jelenlétük már a gyülekezési törvény hatálya alá esik. Az alkotmányjogász hangsúlyozta, hogy a Gyöngyöspatára vezényelt rendőröknek világosan ki kellett volna állniuk a megfélemlített romák mellett.

Hárommillió ember él szegénységben, ebből 1,3 millió mélyszegénységben. Ennek az 1,3 milliónak mintegy a harminc százaléka roma – vázolta a gyöngyöspatai konfliktus országos hátterét Berki Judit szociálpolitikus. Miközben nincs munkahely és a kormány megnyirbálta a szociális kiadásokat, újra megszületett a „bűnös szegények” fogalma – tiltakozott Berki Judit, aki szerint Gyöngyöspatán „kipróbáltak minket, hogy milyen a tűrőképességünk”.

A konferencián Farkas János, a helyi cigány kisebbségi önkormányzat elnöke vezetésével részt vett a gyöngyöspatai romák küldöttsége is. Elmondta, hogy a rasszista megfélemlítés miatt a helybéli romák „lelkileg és szellemileg felmorzsolódtak”. Farkas János családja évszázadok óta Gyöngyöspatán él. Másokhoz hasonlóan mégis azt fontolgatja, hogy menedékjogot kér a kanadai vagy az amerikai nagykövetségen, mert egyre inkább „úgy érezzük, nincs helyünk ebben az országban”.

A gyöngyöspatai romákat fogadta Balog Zoltán társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár. A „közösség megbízott vezetőjeként” a delegációval tartott Horváth Aladár is, akinek megjelenése váratlanul érte az államtitkárt. Balog Zoltán arra kérte, ne vegyen részt a zárt ajtók mögött tartott megbeszélésen.

A romák magukkal vitték a kormánynak címzett levelüket, amelyben legfontosabb kérdésként azt tudakolják: „megvédenek-e minket?”. A találkozó után Farkas János kormányzati ígéretekről igen, konkrét eredményekről nem tudott beszámolni. Balog Zoltán közleményt adott ki. Tájékoztatása szerint előzetesen beszélt Gyöngyöspata polgármesterével és helyi egyházi vezetőkkel, arról biztosította őket: a rendőrség minden törvényes eszközt alkalmaz annak érdekében, hogy mind a bűnözést, mind az önbíráskodást megakadályozza.

„A jogállam saját, hatékony eszközeivel megvédi állampolgárait, egyben mindent elkövet, hogy a becsületes emberek biztonságát garantálja. A rendőrség nem engedi, hogy félkatonai szervezetek kihívást intézzenek az állam kizárólagos joga ellen” – hangsúlyozta az államtitkár, emlékeztetve rá, hogy a miniszterelnök akcióterv kidolgozására kérte fel a belügyminisztert.

Kevésbé derűlátó Kállai Ernő állásfoglalása. A kisebbségi ombudsman szerint beláthatatlan következményekkel jár, ha az állam nem látja el alapvető funkcióit: nem biztosít polgárainak lehetőséget arra, hogy tanuljanak és dolgozzanak, nem nyújt számukra biztonságot, védelmet és egyenlő méltóságot.

Civil jogvédők a Kossuth térnél tüntetést tartottak (képünkön), az Amnesty International gyertyagyújtást rendezett a Belügyminisztériumnál