Mire voltak kíváncsiak a britek Gripen-ügyben?

Nagy-Britannia csalásokra szakosodott bűnügyi hivatala hónapokkal ezelőtt jogsegélyi megkeresést intézett a magyar vádhatósághoz, és adatokat kért a Gripen-ügyben. Az ügyészség ezeket teljesítette. Azt azonban, hogy a britek mire bukkantak és mire voltak kíváncsiak, egyik fél sem árulja el.

Elismerte a Legfőbb Ügyészség (LÜ) egy hivatalos levélben, hogy a brit Súlyos Csalások Elleni Hivatal (SFO) az úgynevezett Gripen-ügyben, függetlenül más nyomozásoktól, saját vizsgálatot indított, és ennek keretében jogsegélyi megkeresést intézett a magyar Legfőbb Ügyészséghez, amelyet a magyar fél maradéktalanul teljesített is. Ez derül ki abból a levélből, amelyet Sinku Pál, az LÜ kiemelt ügyek főosztályának vezetője írt Jávor Benedek LMP-frakcióvezető-helyettes írásbeli megkeresésére.

Felszállásra készen
Felszállásra készen

A Gripenek beszerzéséről 2001 szeptemberében döntött az első Orbán-kormány, azután, hogy a harcászati szakma és a honvédelmi tárca szerint az amerikai F–16-osok vásárlása lett volna indokolt. A 108 milliárd forintos bérleti megállapodást később a Medgyessy-kormány jelentősen kibővítette. Az ügylet kapcsán azután merült fel az esetleges korrupció gyanúja, hogy svéd riporterek leleplező filmet készítettek a Gripen-beszerzésekről. Az biztos, hogy az ügyben korábban eljárást folytató brit SFO lapunknak megerősítette: a Gripeneket eladó cégcsoporthoz kötődő lobbista, Alfons Mensdorff-Pouillyval szemben 2010. január 29-én vádat emeltek Nagy-Britanniában.

A vádemelésben többek között az szerepelt: Pouilly korrupciós összegeket adott cseh, osztrák és magyar köztisztviselőknek, kormányzati kapcsolattartóknak a BAE Systems (a Saab egyik résztulajdonosa) előnyhöz juttatása érdekében. Hogy mindezt az SFO milyen adatokra alapozta, nem tudni. Az viszont mindenképpen érdekes, hogy a brit hivatal milyen adatokat, információkat kért a magyar ügyészségtől az ügyben, és ezeket vajon felhasználta-e a vádak megalapozására. David Jones, az SFO illetékese a Népszabadság megkeresésére annyit közölt: miután az ügyben vádalku született (a BAE-cégcsoport Nagy-Britanniában harmincmillió, Amerikában kétszázötvenmillió font pénzbírságot fizet), a vádemelést visszavonták, tehát részükről az ügy lezárva.

Hasonló választ kaptunk a Legfőbb Ügyészségtől is, Horányi Miklós szóvivő megkeresésünkre azt mondta: az LÜ korábban már mindent elmondott ezzel kapcsolatban. Vagyis a magyar hatóságok a Gripen-beszerzésre vonatkozóan büntetőeljárást nem indítottak, mert bűncselekmény gyanúját megalapozó információk nem merültek fel. A svéd hatóságok jogsegély iránti megkereséssel nem éltek, saját információikat nem osztották meg a magyar féllel. A cseh hatóságok hasonló nyomozása során a magyar vádhatóság szintén tájékoztatást kért, amelynek eredményeként azt állapították meg: nincs magyar vonatkozás.

Jávor Benedek LMP-s képviselő lapunknak azt mondta: érezhetően minden fronton az információk teljes visszatartása zajlik, ez pedig nem segíti a gyanú eloszlatását. „Készséggel elhiszem, hogy nem történt korrupció, de az mindenképpen érdekes, hogy vádalku blokkolja a teljes igazság megismerését. Vádalkut pedig általában nem akkor szoktak kötni, amikor az érintett minden kétséget kizáróan ártatlan” – fogalmazott.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.