Ez aprópénz a Széll Kálmán Tervben vázolt megszorítócsomag sok százmilliárdjához képest, nem lesz érzékelhető befolyása az ugyanilyen nagyságrendbe tartozó egészségügyi kassza egyensúlyára, viszont az érintett családokat a lehető legkellemetlenebb helyzetbe hozza. A betegség alatt ugyanis drágább az élet. A számlákat, hiteltörlesztéseket ugyanúgy kell fizetni, mint egyébként, az evést sem függesztheti fel ilyenkor az ember, viszont gyógyszereket kell venni, és hálapénz is jár némely orvosnak. Kevesebből pedig nem lehet többet fizetni. A még kevesebből pedig még kevésbé. A fideszes többség ezzel a döntéssel épp azokon facsart még egyet, akik amúgy is bajban vannak. Anyagilag és az egészségüket tekintve is. Csalóka a kormányzati érv, hogy a maximum felezése csak a gazdagokat sújtja, mert mindenkit érint, aki havi bruttó 260 ezer forintnál többet keres. Ez még nem a gazdagok világa.

Mostantól fel kell készülniük arra, hogy ha netán megbetegednének, legfeljebb 156 ezer forint táppénzből kell megélniük. És ezt az összeget még adó és járulék is terheli, akár a béreket. A döntés amúgy igazságtalan is, mert a pénzbeli ellátásokért jövedelemarányos járulékot kell fizeti. Tehát aki sokat keres, több járulékot is fizet. Ha beteg lesz, mégsem kap több pénzt. Sőt, mostantól majd kevesebbet. A törvénymódosítás úgy csökkenti a táppénzszolgáltatást, hogy az azt fedező járulékot változatlanul hagyja. Ez minimális jogérzékkel is nagyon necces.

Sántít az a kormányzati érv is, miszerint a táppénzcsalók kedvét szegnék az új szabállyal. Csalásra ugyanis egyre kevesebb a példa, és ezt éppen az OEP szóvivője állítja. A táppénzen töltött napok száma 2001 óta fejenként átlag kilenc nappal zsugorodott az állandó szigorítások és az állásféltés hatására. Az elmúlt 19 évben a táppénzes esetek száma a felére csökkent. Aki beteg, ha egyáltalán valamit, inkább fizetett szabadságot vesz ki. A munkáltatója is ezzel jár jobban, hiszen az első 15 nap betegszabadságot neki kellene fizetnie. Csalni már csak azért sem érdemes, mert az egészségbiztosító a munkáltató kérésére bármikor házhoz küldi a felülvizsgáló főorvost, hogy ellenőrizze: ki a beteg és ki a csaló? De a kórházak inkább amiatt panaszkodnak, hogy az emberek egyre reménytelenebb állapotban kerülnek hozzájuk, mert nem íratják ki időben magukat. Félnek. Most már, ha mernék, sem biztos, hogy anyagilag megengedhetik maguknak.

A táppénzszabályokat legutóbb 2009-ben a Bajnai-kormány szigorította: akkor tíz százalékponttal csökkentették a táppénz mértékét. Két évnél hosszabb biztosítási jogviszony esetében a bér 70 százalékáról 60 százalékára, míg rövidebb időszak esetén 60 százalékról 50 százalékra. Szijjártó Péter akkor a Fidesz nevében azt mondta: ha kormányra kerülnek, újra 70 százalék lesz a táppénz.

Kormányra kerültek.