Négy szakkollégiumot hoznak létre keresztény egyházak: elsősorban cigány főiskolások és egyetemisták jelentkezését várják. Az ősztől működő intézmények fenntartói Budapesten a jezsuiták, Debrecenben a reformátusok, Miskolcon a görög katolikusok, Nyíregyházán pedig az evangélikusok lesznek. A kormány támogatja a kezdeményezést, az erről szóló szándéknyilatkozatot Balog Zoltán társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár írta alá az egyházak képviselőivel. Egyúttal megalakult a Keresztény Roma Szakkollégiumi Hálózat.

A nemzet ereje a kiművelt emberfők számában rejlik –mondta az államtitkár, hozzátéve: a cél az, hogy a romák ne magyarságuk ellenére, hanem azzal együtt éljék meg cigányságukat. A cigány-magyar kettős identitás fontosságáról beszélt Bölcskei Gusztáv református püspök is. Kocsis Fülöp görög katolikus püspök jelezte, hogy nemcsak „igazoltan cigány fiatalok” jelentkezésére számítanak: olyan elkötelezett nem cigányokat is várnak, akik úgy érzik, képesek közreműködni abban, hogy a társadalom minél inkább megismerje a romák kultúráját és értékeit. A jezsuita rend szintén az oktatással kívánja segíteni a romák felzárkózását: Forrai Tamás Gergely tartományfőnök szerint a feladatok nagyságához mérten még mindig kevés a „kompetens cigány értelmiségi”. Fabiny Tamás evangélikus püspök hangsúlyozta, hogy egyháza, amely mindig is befogadó volt, szeretne nyitni a cigányok felé.

A romák körében a diplomások aránya messze elmarad a magyarországi átlagtól, nem éri el az egy százalékot. A jezsuita tartományfőnök úgy tudja, idehaza becsülhetően mintegy ezerháromszáz roma jár főiskolára, egyetemre. Ez nagyon kevés, igaz, még mindig több, mint más országokban együttvéve – állapította meg. A speciális képzést nyújtó új kollégiumok városonként húsz-harminc diákkal indulnak, a férőhelyek száma a későbbiekben nőni fog. Az egyházak képviselői remélik, hogy a példát más településeken is követik majd.

Az államtitkár egyelőre nem tudta megmondani, hogy a költségvetés várhatóan menynyi pénzzel támogatja a kollégiumokat. Debrecenben az önkormányzat ingatlant ígért a kollégium elhelyezésére, máshol a roma intézmények már meglévő egyházi épületekben kapnak helyet. Bár a vallási elkötelezettség nem szükségszerű feltétel, a „keresztény értékek” tiszteletben tartását mindenkitől elvárják.

Gyöngyöspatán súlyos etnikai konfliktus alakult ki. A faluban megjelenő szélsőjobboldali, rasszista csoportok elmérgesítették a helyzetet, fellépésük nyomán végképp szembefordult egymással a cigány és nem cigány lakosság. Kérdésünkre Bölcskei Gusztáv megjegyezte, hogy rendészeti és közbiztonsági kérdéseket érintő ügyeket az egyházak nem tudnak megoldani. Ezért megpróbálnak valami olyat tenni, ami hozzájárul ahhoz, hogy kevesebb feszültséggóc legyen az országban. „Ez a válaszunk” – utalt a roma kollégiumok létrehozására. Kocsis Fülöp szerint nagy baj, hogy a gyöngyöspataihoz hasonló esetek nem csupán felszínre hozzák, hanem generálják is a problémákat. A sajtónak is felelőssége – mondta –, hogy a szembenállás helyett az együttműködést erősítse.

Megállapodás a Keresztény Roma Szakkollégiumi Hálózat állami támogatásáról