Akkor is felvetődött Medina község neve, a határát azonban, ahol már huszonöt éve működik egy ukrán radar, a grémium a NATO céljaira alkalmatlannak találta.

A Láng-bizottság 2004. december 8-án elkészült jelentése szerint a Medinára telepített lokátor csak akkor jöhet szóba, ha annak megépítése után megmaradnak a Juta és Kup község határában létező radarszázadok. „Ám még a három összedolgozó radarrendszer sem képes arra, amire a zengői létesítmény önmagában képes lett volna”.

A jelentés szerint a medinai, a jutai és a kupi lokátorok, összehasonlítva a zengői objektummal, száz méter magasságban a légtér 71 százalékát kontrollálják, ugyanez az arány ezer méteres magasságban is csak 82 százalék. Erre tekintettel a Láng-bizottság azt is leírta jelentésében, hogy „a medinai lokátor megépítése esetén a kupi és a jutai, valamint még további úgynevezett részkitöltő radarokra (2004-es árakon számolva) 37–41 milliárd forintot kellene költeni. Utóbbiak költségét a NATO nem vállalja, így az a magyar költségvetést terheli”.

A fentiekre tekintettel azt kérdeztük a Honvédelmi Minisztériumtól: mitől vált alkalmassá a Medina? Létezik-e olyan tényező, amelyet annak idején a Láng-bizottság nem vett figyelembe?

Válaszában a tárca mindenekelőtt azt hangsúlyozta, hogy a tervezett radarállomás helyére megfontoltan és felelősségteljesen tettek javaslatot. Nem vitatják, hogy déli irányban a Mecsek drasztikusan csökkenti a medinai radar felderítő képességét, ám ez nem gond, mivel Horvátország és Szlovénia NATO-csatlakozásával már nem hazánk a katonai szövetség földrajzi határa, s a két ország és a NATO radarrendszere összekapcsolható.

A HM válaszából az is kiderült, hogy a NATO már rábólintott a medinai lokátor telepítésére.

Részpanorámás az új helyszín