Átmenetileg megakadályozhatják a bírák a Balsai Istvánféle semmisségi törvény végrehajtását. Mert, ha a bíróság úgy véli, hogy egy adott ügyben az alkalmazandó jogszabály ellentétes az alaptörvénnyel, az eljárást felfüggesztheti és Alkotmánybírósághoz (AB) fordulhat. A testületnek az ilyen esetekben soron kívül kell meghoznia a határozatát, ám a sürgősség is több hónapot, esetenként akár egy évet jelenthet.

A parlament március 7-én fogadta el a fideszes képviselőnek a 2006. őszi eseményekkel összefüggő elítélések orvoslásáról szóló előterjesztését, amit négy nappal később a Magyar Közlönyben kihirdettek, és az azonnal hatályba lépett. A törvény szerint a „2006. szeptember 18. és október 24. között (...) a tömegoszlatásokhoz kapcsolódóan elkövetett hivatalos személy elleni erőszak, rongálás, illetve garázdaság miatti elítélések, továbbá a bíróság hatáskörébe tartozó rendzavarás, garázdaság és veszélyes fenyegetés szabálysértése elkövetésének megállapításai semmisnek tekintendők, amennyiben az elítélés vagy a megállapítás alapját kizárólag rendőri jelentés, illetőleg rendőri tanúvallomás képezte”.

A Legfelsőbb Bíróság (LB) elnöke ezzel kapcsolatban már korábban aggályait fogalmazta meg. Szóvivője útján először lapunkat tájékoztatta arról, hogy álláspontja szerint a törvényjavaslat sérti a bírák szabad mérlegelési jogát, ami komoly alkotmányossági problémát jelent.

A bírák a hatályos szabályok szerint minden esetben az AB-hez fordulhatnak, amennyiben azt feltételezik, hogy az ítéletet alkotmányellenes törvény alapján kellene meghozniuk. A semmisségi törvényt ezúttal maga az LB-elnök minősítette aggályosnak, így nem lenne különösebben meglepő, ha ezt az álláspontot a helyi bírák is osztanák. Forrásaink szerint vannak, akik valóban célszerűnek tartják, hogy alkotmánybírósági kontrollt kezdeményezzenek. Úgy tudjuk, az is felmerült, hogy a 2006-os őszi zavargások résztvevőivel szemben elsőfokon eljárt Pesti Központi Kerületi Bíróság néhány bírája esetleg elfogultságot jelent be, ha közvetlen kollégája korábbi ítéleteit kell a törvény alapján – tehát a mérlegelés lehetősége nélkül – semmissé nyilvánítania.

Amennyiben valamelyik bíró a semmisség miatt az AB-hez fordulna – e döntését egyébként senki nem jogosult felülbírálni –, az csak az adott ügyet érintené, vagyis: a többi eljárást le kellene folytatni. Ennek azonban lenne némi kockázata, mert ha a törvényt az alkotmánybírák esetleg később hatályon kívül helyeznék, előfordulhatna, hogy egyesek korábbi elmarasztalását semmisnek nyilvánítanák, másoknál viszont érvényben maradna az ítélet vagy más döntés, például a szabálysértési bírságot kiszabó határozat.

A törvény az eljárás lefolytatására szoros határidőt szab: a kizárólag rendőri vallomás alapján hozott döntéseket október 23-ig hivatalból semmissé kell nyilvánítani. A jogszabály ugyanakkor lehetővé teszi, hogy indítványra „a tömegoszlatással közvetlen összefüggésben, méltányolható körülmények között elkövetett más bűncselekmény, továbbá a bíróság hatáskörébe tartozó szabálysértés miatti elítélést vagy megállapítást” is semmissé nyilvánítsák. Ebben az esetben a bíróságnak hatvan nap alatt kell érdemi határozatot hoznia. Ám ha csak egyetlen bíró is kéri az AB állásfoglalását, ez a határidő az általa tárgyalt ügyben aligha lesz tartható.

Korrekt megoldásnak tartaná a semmisségi törvény tényleges alkalmazását megelőző alkotmányossági kontrollt Kolláth György alkotmányjogász. A bírákat törvény hatalmazza fel, hogy az AB-hez forduljanak, s ha ezúttal megtennék, szerinte bizonyára nem a sértettség vagy a presztízsveszteség vezetné őket. Az ítéletekbe ugyanis jogállamban ilyen módon nem illik beavatkozni,mert ezzel a bírói függetlenséget, a bizonyítékok szabad mérlegelésének jogát vonnák kétségbe – hangsúlyozta Kolláth. Ez az ügy iskolapéldája lehetne annak – tette hozzá az alkotmányjogász –, hogy a gyakorlatban mit jelent a hatalmi ágak szétválasztása: jól szemléltetné, miként lehet a parlament egy igencsak vitatható döntését az önálló bírói hatalmi ág és a szintén független AB közreműködésével korrigálni.

A Fővárosi Bíróság nem tett hivatalos nyilatkozatot

Találgatásnak minősítik a sajtóban a mai napon megjelent, a bírák semmisségi törvénnyel kapcsolatos várható ítélkezési gyakorlatára vonatkozó feltételezéseket - tudatta közleményében a Fővárosi Bíróság. A bíróság nem adott ki hivatalos közleményt, nem tett hivatalos nyilatkozatot a semmisségi törvénnyel kapcsolatban - tudatják.

Az alkotmány és a bíróságok szervezetéről szóló törvény kimondja, hogy a bírák
függetlenek, az ügyekben a mindenkor hatályos jogszabályok alapján, meggyőződésüknek
megfelelően döntenek. A bírák ítélkezési tevékenységükben nem befolyásolhatók és nem
utasíthatók - derül ki a közleményből.