Szalai: Bíróság sem préselheti ki az újságíróból a forrását
„A törvény fogalmi rendszere tiszta, világos, és ez mindenki számára bebizonyosodik az alkalmazása során”, tette hozzá a médiahatóság elnöke, aki újfent „történelmi pillanatnak” nevezte a médiacsomag 2010-es elfogadását.
A médiatörvény nyomtatott és internetes tartalmakat érintő szabályozása Szalai szerint viszonylag szűk körű: az emberi méltóság és az alkotmányos rend, a magánszféra tiszteletben tartását, a gyűlöletbeszéd tiltását, a kiskorúak védelmét tartalmazza, illetve kitér a reklámkorlátozásokra. Hozzátette, hogy a sokszor emlegetett, a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményére vonatkozó kijelentésekkel szemben a médiatartalmakat csak kérelemre lehet vizsgálni.
Szalai Annamária a törvény újságírók jogait tartalmazó részével kapcsolatban úgy vélekedett: „újságíró – az előző szabályozással ellentétben – ma már nem kötelezhető információközlésre bírósági eljárás során”. A regisztrációról szólva a Médiatanács elnöke azt mondta: a hatóságnál történő regisztrálás pusztán adminisztratív elem, és „csak azért szükséges, hogy a hatóság tudja, ki a jogalany”.
A médiahatóság által kivethető szankciókról pedig azt mondta, „nem a büntetés, hanem a megelőzés van előtérben”. A fokozatosság, az egyenlő elbánás és az arányosság alkalmazását a bíróság is felülvizsgálhatja, így szerinte nem igazak azok a vélekedések, miszerint egyes orgánumok a pénzbüntetés nyomán ellehetetlenülnek.
