Tarlós és Kaltenbach: kettős beszéd
Nem látom a kordonokat és az esernyőket – kezdte beszédét a Batthyány-örökmécsesnél Tarlós István budapesti főpolgármester, aki nem felejtett el arra figyelmeztetni, hogy új helyszínen folyik az ünnep, a „régi” Demszky Gábor kedvelt márciusi terepén, a Petőfi-szobornál volt. Máris konstatálhatta a mintegy 400 főnyi hallgatóság, hogy a Fidesz által beígért változás bekövetkezett.
A tudósító egyébként nem emlékszik arra, a ’80-as éveket is beleértve, hogy a fővárosi március 15-i ünnepségen ennyire kevesen lettek volna. A kisszámú hallgatóság emellett igen jól érezte magát. A prímet a zuglói filharmonikusok vitték, ’48-as dalokat játszottak. A délután fénypontja Miklósa Erika volt.
A környék érthetetlen módon tele volt rendőrökkel. Újdonság, hogy nem volt rajtuk azonosító szám. Ehelyett a minden rendőr mellén lévő kis rézlapocskáról le lehetett olvasni a közeg teljes nevét.
Nem kellett egyébként rendzavarástól tartani, azok az idők elmúltak. A Tarlós-féle megemlékezésen a fellépők kivételével alig vettek részt fiatalok. Ez is lényegi változás a „régi” pesti ünnepekhez képest.
Érdekes volt a kétféle hangütés. Kaltenbach Jenő, a Lehet Más a Politika Tarlós előtt felszólaló fővárosi frakcióvezetője ünnepi beszédében szóba hozta azokat a kritikus ügyeket is, mint a sajtószabadság, cenzúra, önálló bíróság és a többi, melyről most a politikai viták szólnak. A deáki örökséget felemlegető Kaltenbach fölöttébb kritikusnak bizonyult, amikor a 12 pont követeléseit számba vette.
Miért pont Kaltenbach?
Korábban Staudt Gábor, a Jobbik budapesti elnöke kifogásolta, hogy a főváros március 15-i hivatalos ünnepségén milyen megfontolásból kérték fel beszédre Kaltenbach Jenőt, az LMP frakcióvezetőjét. „A liberális SZDSZ megbukott, a fővárosiak jelentős hányada nem kíváncsi annak zöld klónjára, az LMP-re sem” – írta Staudt, emlékeztetve Tarlós Istvánt, „hogy a közélet írott és íratlan szabályai szerint az ilyen rendezvényeken mind a Fővárosi Közgyűlést, mind pedig Budapest lakosságát egyszemélyben ő maga képviseli”.
Tarlós cselesen reagált: főpolgármesterként meg akarja szüntetni a fővárosban a pártok közötti ellenségeskedést, ezért minden nagy nemzeti ünnepen (március 15.; október 23.) más-más ellenzéki párt képviselőjét kéri fel beszéd megtartására a főváros ünnepi megemlékezésén.
