A Fideszen belül is vitatják, kik választhatnak majd Magyarországon
Alig több mint egy hónap múlva megszülethet az „áprilisi” alkotmány, de a választójog tényleges tartalmát illetően sok a bizonytalanság. A Fidesz múlt héten nyilvánosságra hozott tervezetében még az a deklaráció sem szerepel, hogy a választójog általános, egyenlő, közvetlen és titkos. Vagyis az minden állampolgárt megillet, a voksok egyenértékűek, szavazni pedig csak személyesen lehet, és senki nem tudhatja meg, hogy ki hová tette az ikszet. Mindez a ma hatályos alkotmányban egyébként még megtalálható.
„Minden nagykorú magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy (…) választó és választható legyen” – mindössze ennyi derül ki az alkotmánytervezetből. A többi „jelentéktelen” részletkérdést majd sarkalatos törvények szabályozzák. Így valamikor később dől el, hogy mi lesz a határon túli magyarok választójogával, amelynek lehetőségét a javaslat ügyesen nyitva hagyja, amikor kimondja: „a választójog gyakorlását vagy annak teljességét magyarországi lakóhelyhez, a választhatóságot további feltételekhez” lehet kötni.
Ugyanez a helyzet a gyermekek után biztosítandó extra szavazat kapcsán is. „Nem tekinthető az egyenlő választójog sérelmének, ha sarkalatos törvény azokban a családokban, ahol van kiskorú gyermek, az anyának (…) további egy szavazatot biztosít” – olvasható a tervezetben. Ez nem túl elegáns megoldás, hiszen alkotmányos alapjogok – és ilyen a választójog is – lényeges tartalmát nyugati demokráciákban az alaptörvényben szokás meghatározni.
Az alkotmány előkészítése során nem véletlenül választották ezt a módszert, mert több kérdésről még a Fideszen belül is vita folyik. Amikor tavaly tavasszal elfogadták a kettős állampolgárságról szóló törvényt, a határon túliak választójogáról még szó sem esett – „más az állampolgárság, és más a választójog” –, ám később a párt vezető politikusai már árnyaltabban fogalmaztak. Mára pedig szinte bizonyossá vált, hogy a külföldön élő magyarok is voksolhatnak majd.
Valószínűleg hasonló lesz a helyzet a gyermekek után járó külön szavazat ügyében. Amikor Szájer József EP-képviselő ezt felvetette, kevesen vették komolyan, s a múlt hét elején Kövér László házelnök határozottan elutasította az ötletet. Pár nappal később Gulyás Gergely, az alkotmány-előkészítő eseti bizottság fideszes alelnöke már óvatosabban nyilatkozott: ha benne is lesz a tervezetben, a javaslat sorsa a nemzeti konzultáció eredményétől függ (a tizenkettő közül az egyik kérdés éppen erre az extra szavazatra vonatkozik). Talán már ugyanazon a napon kiderült, hogy a „gyermekvoks” szerepel a javaslatban.
Miután a Fidesz 2014-ben is biztosra akar menni, s a pártban úgy gondolják, hogy a határon túliak, illetve a gyermekes anyák inkább konzervatív gondolkodásúak, nemigen lehet kétsége senkinek: nem mondanak le a külföldön élő magyarok és a családok szavazatairól. Így előbb-utóbb színt kell vallaniuk arról is, hogyan gondolják mindezt bevezetni.
Ami a határon túliakat illeti, a külföldön élők Európa több államában szavazhatnak az anyaországi parlamenti választáson. Igaz, nálunk annyiban más a helyzet, hogy a választójog megadása már a kettős állampolgárságot sem mindenütt jó szívvel fogadó szomszédos országok érzékenységét sértheti. Ugyanakkor számos kérdést tisztázni kell. Ilyen többek között az, hogy a határon túliak állíthatnak-e jelöltet, illetve válhatnak-e maguk jelöltté. El kell dönteni azt is, hogy a külföldön élők az országos listára, esetleg a számukra felállítandó külön listára szavazhatnak-e. Az előbbi esetben 78 mandátum sorsát befolyásolhatják, míg külön lista esetén 10–15 helynél aligha kaphatnak többet. És kérdéses még a népszavazás, mert az alkotmánytervezet szerint országos referendumon mindenki részt vehet, aki a parlamenti választáson voksolhat.
A gyermekek után járó extra szavazat viszont hungarikum lenne, mert a világban ilyen megoldást sehol nem alkalmaznak. Utoljára a múlt század elején fordult elő, hogy civilizált országban az emberek között a nem, a családi állapot vagy a képzettség alapján különbséget tettek. Ráadásul az ilyen külön voks sérti a választójog egyenlőségének elvét, hiszen akárhány gyereket nevelnek, az csak egy szavazatot ér. De ha valaki a gyereke után – helyett – szavaz, a közvetlenség és a titkosság elve sem érvényesülhet. Az elképzelés ráadásul szembemegy az ENSZ alapokmányával, amely szerint a szavazati jog kizárólag a felnőtt, tehát a 18. életévét betöltött embereket illeti meg.
Amennyiben ez az elképzelés megvalósulna, az Alkotmánybíróság sem tehetné majd helyére a dolgokat, hiszen az alaptörvény mondaná ki, hogy nem sérül a választójog egyenlősége.Miként az alkotmány azt is tartalmazza, hogy a visszamenőleges adózás nem ellentétes a jogállamiság elveivel. Ettől persze még ellentétes, s az emberi jogi bíróság előtt a végkielégítések után öt évre visszamenőleg kivetett különadó elbukhat. A gyermekek utáni szavazat ugyanígy ellentétes bizonyos általánosan elismert jogelvekkel, ami szintén kiválthatja nemzetközi fórumok nemtetszését.
