Államadósság és felelősség: nincs visszamenőleges jogalkotás
Mind a politikai, mind a jogi felelősséget meg kell vizsgálni a 82 százalékos államadósság miatt. A jogi felelősség tekintetében a büntetőjog alapvető szabálya viszont, hogy visszamenőleges hatályú jogalkotás nem lehetséges. Tehát a jelenleg hatályos, vagy az akkor, a cselekmény elkövetésének idején alkalmazott jogszabályt kell alkalmazni – hangoztatta Szájer József egy vasárnapi sajtótájékoztatón lapunk kérdésére válaszolva. Az új alkotmány normaszöveg-tervezetét megfogalmazó EP-képviselő azt is hozzátette: ennek az áttörésére nincsen mód.
Szijjártó Péter mondta azt február végén egy sajtótájékoztatón, hogy azok, akik okozták az eladósodást, „nem élhetnek úgy, mint Marci Hevesen”. Akkor a miniszterelnöki szóvivő, a gazdasági és számvevőszéki bizottság alelnökeként hozzátette: mi, a leendő albizottság fideszes tagjai azt is gondoljuk, hogy ha valaki ilyen politikai bűnt követett el az országgal szemben, a politikai felelősség mellett meg kell vizsgálni a jogi felelősség lehetőségét is. Az elkövetkező két hónapnak nagyon fontos feladata lesz, hogy Magyarországon a jelenlegi jogszabályok ezt milyen módon teszik lehetővé. És hogyha azt látja majd ez a vizsgáló albizottság, hogy ez a jelenlegi jogszabályok közepette nem, vagy nehezen kivitelezhető, akkor természetesen készen fogunk állni arra, hogy javaslatokat fogalmazzunk meg, hogy a politikai felelősség mellett, ha szükségesnek látjuk, a jogi felelősség megállapítására is sor kerülhessen.
A szombati sajtótájékoztatón Járai Zsigmond, a Költségvetési Tanács elnöke azt mondta: gazdaságilag az elmúlt nyolc-tíz évben rendkívül kedvező pénzügyi környezet alakult ki, a válság előtt. De a Medgyessy-, Gyurcsánykormányok nem arra használták ki ezt, hogy rendbe hozzák az ország pénzügyeit, hanem hogy viszonylag olcsón eladósítsák az országot. Volt egy tudatos adósságnövelési politika is, nemcsak az államadóssággal kapcsolatban, hanem a lakosság és a vállalkozói szféra adósságával kapcsolatban. Ez elsősorban a svájci frankban történt eladósodás, illetve eladósítás politikája volt – állította Járai Zsigmond, aki szerint „van értelme megvizsgálni, mi vezetett az államadósság ilyen gyors növekedéséhez, mi volt az a felelőtlen gazdaságpolitika, ami ezt okozta, kik ezért a felelősek. Gazdaságilag ebből nagyon sokat lehet tanulni.”
Szájer József és Járai Zsigmond is úgy ítélte meg: nagy előrelépés, hogy az új alkotmányban szerepel az államadóssági korlát. Ha a parlament ezeket az elemeket elfogadja, akkor az új alkotmány „a világon egyedülálló szabályokat” tartalmaz a költségvetési hiány kezelésével összefüggésben. Ha az új alkotmány életbe lép, a legszigorúbb szabályokkal fogja védeni a költségvetést az eladósodással szemben – hangzott el. Szájer József szerint egyelőre nyitott kérdés, de elképzelhető, hogy az alaptörvény átmeneti rendelkezései között a kormány kötelezettséget vállal arra: évekre lebontva jelzi, hogyan kíván haladni afelé, hogy az államadósság szintje ne haladja meg a GDP 50 százalékát. Járai Zsigmond megjegyezte, hogy az új alkotmány tervezetében rögzített szigorú eladósodást gátló szabályoktól rendkívüli esetekben, például hitelválság idején, el lehet térni. A jelenlegi, a GDP 82 százalékát kitevő óriási államadósság a felelőtlen gazdálkodás következménye. Rövid távon ez ellen azt lehet tenni, hogy az alkotmányban foglalt korlátokhoz hasonló intézkedésekkel növelni lehet a külföldi hitelezők bizalmát és ezzel csökkenteni a kamatterheket. Jelenleg az ország adósságai után euróban 2-3 százalékkal több kamatot kell Magyarországnak fizetnie, mint például a cseheknek vagy a lengyeleknek. „Betartható, hogy az államadósság szintje ne haladja meg a GDP 50 százalékát. És be is kell tartani. Normál pályán a folyamatos csökkenés a célkitűzés” –mondta Járai Zsigmond.
Lapunk kérdésére Szájer József megerősítette, a közteherviselésre vonatkozóan tervezett sarkalatos törvényben nem konkrét adószabályokat rögzítenének, csak az adózással, a nyugdíjakkal összefüggő alapelveket. Azt sem cáfolta, hogy a gyermekek után járó adókedvezményeket is garantálná e kétharmados jogszabály. Ezt a még nem kidolgozott javaslatot „gazdasági kisalkotmánynak” nevezte a politikus.
