„Ha ő azt mondja, végleges, akkor én azt mondom, 350 ezer.” Ez hangzik el a bírósági engedéllyel lehallgatott telefonbeszélgetésben, amelyet tegnap a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság sajtótájékoztatóján játszottak le újságíróknak. A rendőrség szerdán házkutatást tartott egy magánszakorvosi rendelőintézetben és az egészségkárosodás mértékét megállapító Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (NRSZH) hivatalos helyiségében. Egyelőre négy embert gyanúsítanak: kettőt befolyással üzérkedés minősített esetével, kettőt vesztegetéssel. Egyiküket, az NRSZH asszisztensét őrizetbe vették, kezdeményezik előzetes letartóztatását. További három személyt is előállítottak, ellenük tanúvallomások és okirati bizonyítékok szólnak.

– Negyven személy leszázalékolásával kapcsolatban merült föl a gyanú, hogy pénzért intézték el nekik a rokkantnyugdíjat – mondta Csányi Illés alezredes, a gazdaságvédelmi osztály vezetője. – A nyomozás az ügyészség kezdeményezésére indult, és az ügyészek a nyomozati cselekményekben is részt vettek – egészítette ki Szanka Ferenc, a Csongrád Megyei Főügyészség szóvivője. Elmondták: a magánrendelőben dolgozó szakorvos, illetve az ORSZI asszisztense közvetítettek az egészségkárosodást megállapító bizottság és azok közt, akik hajlandók voltak fizetni a rokkantnyugdíj megszerzéséért vagy fenntartásáért. Kettejük közül az asszisztens tagja volt e háromtagú bizottságnak.

A másik két tag – két orvos – szerepéről a nyomozás érdekeire való tekintettel egyelőre nem tájékoztattak. Vélhetően részt vettek a bűncselekményben olyan szakorvosok is, akik nem valós tartalmú leletet állítottak ki a leszázalékolást kérők egészségi állapotáról. Személyenként 150 és 350 ezer forint kenőpénzt adtak a betegek, ezt az asszisztens és az orvosok elosztották. Az egyik lehallgatott beszélgetésben az egyik résztvevő azzal érvel: mondják meg az ügyfélnek, azért 280 ezer forint a díj, mert kockáztat, aki papírt ad. Ám aki megkapja a papírt, éveken át járadékhoz jut, megnyugodhat. Ha nem fizet, hiába mondja például, hogy nem tud tanítani, azt fogják neki mondani, hogy munkaképes, menjen el adminisztrálni. Aki kifizeti a kért összeget, annak viszont garantálják, hogy megkapja a rokkantnyugdíjat.

Az Orbán-kormány reformcsomagja tartalmazza a rokkantnyugdíj-kifizetések további csökkentését. Magyarországon 2008 óta, a Gyurcsány-, a Bajnai- és az Orbán-kormány alatt egyfolytában szigorították a rokkantnyugdíj elérhetőségét – részben a jogszabályok változtatásával, részben pedig az időszaki felülvizsgálat gyakorlatával. Egyedül 2010 első fél évében 61 ezer ember rokkantnyugdíj-kérelmét utasították el, illetve zárták ki őket az ellátásból, mivel úgy ítélték meg, hogy állapotuk alkalmassá teszi őket a munkára.

A kilencvenes évek első felétől amunkanélkülivé vált emberek mentsvára lett a rokkantnyugdíj – ebben nem is történt lényegi változás addig, amíg legalább hitelekből finanszírozni lehetett ezeket a kiadásokat. Bár pontos adatot igen nehéz találni, a 2009-ben és 2010-ben zajló felülvizsgálatok nyomán 370 ezerre vagy 350 ezerre csökkent a korhatár alatti rokkantnyugdíjasok száma. Súlyosbítja azonban a helyzetet, hogy – a más országokban tapasztalható 30–40 százalékos aránnyal ellentétben – Magyarországon a tíz százalékot sem éri el a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása. A Bajnai-kormány hiába emelte 960 ezer forintra a rehabilitációs hozzájárulást azon cégek számára, amelyek nem foglalkoztatnak megváltozott munkaképességű embereket, a létszám legalább öt százalékában a vállalkozások inkább fizetnek, mint munkát adnának nekik.

Korábban, akinek a munkaképesség-csökkenése elérte a 67 százalékot, megkapta a rokkantnyugdíjat. Ez a szabály úgy változott, hogy most már csak 79 százalékos egészségkárosodás fölött jár a rokkantnyugdíj. Ötven és 79 százalék között döntenek arról, hogy rehabilitációra alkalmasnak minősítik-e az illetőt. Ennek megítélése rendkívül szubjektív módon zajlik, mondta el kérdésünkre Petrássy Miklós orvos-ügyvéd.

– Nehéz azt bebizonyítani, hogy valaki nem képes egy minimális munkát elvégezni, teszem azt, plüssmacikat varrni az otthonában – magyarázta a szakértő. – Csak azzal nem törődik senki, hogy megvenné-e valaki tőle a plüssmacikat.

A legnagyobb probléma Petrássy Miklós szerint, hogy olyan betegeket szórnak ki a rendszerből, akik 15–18 éve kapnak rokkantnyugdíjat, eddig minden felülvizsgálaton elismerték az egészségromlásukat, most pedig azt állítják, hogy rehabilitálhatók, illetve az egészségromlásuk nem éri el még az 50 százalékot sem. Nehéz elfogadni, hogy 15 évig mindenki tévedett, most meg hirtelen elkezdett vastagon fogni a ceruza. Ennek kizárólag orvos-szakmai kérdésnek kellene lennie. A jogszabályok szerint a bizottságoknak meg kellene indokolni mind a rehabilitálhatóságot, mind a feltűnően megváltozott mértékű egészségromlást – ezt azonban sem a laikus beteg, sem az ezekben a kérdésekben laikus bíró nem tudja ellenőrizni.

Békés megyében, ahol sok a rokkantnyugdíjas és kevés a munkahely, a felülvizsgálatra várók rettegve féltik a járadékukat. Úgy vélik, a szigorítástól nem csökken, hanem nő a korrupció.

– Amíg pénz lesz, megvesztegethető ember is lesz –mondta Sódarné Varga Gyöngyi, Magyarbánhegyes polgármestere. – Akitől elveszik a rokkantnyugdíjat, és megfellebbezi a bíróságon, az eljárás idejére egy fillért sem kap. Felháborítónak tartom, hogy ilyen kemény télben egyetlen fillér jövedelem nélkül maradnak. Az önkormányzatunk is olyan szegény, hogy ötezer forint áthidaló segélyt tudunk csak adni. A saját családomban is van érintett, reumás lázzal százalékolták le, most megvonták tőle az ellátást. Munkahely errefelé az egészségeseknek sincs. Van, aki 50 kilométerre jár el Makóra, a gumigyárba három műszakos munkára. Mezőhegyesig jár a munkásbusz, innen odáig menetrendszerű járattal kell utazni, és saját zsebből fizetni.

Magyarbánhegyes többszörösen hátrányos helyzetű település. Annyira kevés a pénz, hogy jelzálog van szinte minden házon, minden fizetésen, mindennapos a foglalás, a gáz- és az áram kikötése. Egyelőre él a kilakoltatási moratórium, különben sincs az ingatlanoknak értéke. A gyógyszerész asszisztensből lett polgármester asszony hangsúlyozta: sokaknak megszüntetik a közgyógyellátási támogatását, s ők az életfontosságú gyógyszereiknek is csak egy részét tudják kiváltani.

– Akiket én ismerek, tényleg betegek. Mégis attól tartok, őket fogják kiszórni a rendszerből, nem azokat, akik pénzért vették a járadékot.

Rehabilitáción