'Boszorkányüldözés' és 'újabb jogos pofon'
„Ez boszorkányüldözés.” Így reagált a kormányzati kommunikációért felelős államtitkár arra, hogy az Európai Parlament határozata a sajtószabadság helyreállítására és a médiatörvény visszavonására szólította fel a magyar kormányt. Kovács Zoltán szerint a boszorkányüldözést bizonyítja: a határozatban egyetlen utalás sincs arra, hogy a nagyon konstruktív, rendkívül gyorsan lezárt tárgyalások eredményeként, Neelie Kroes médiaügyekért felelős uniós biztos megfogalmazása szerint is minden szempontból megnyugtatóan sikerült rendezni a médiatörvény módosításával kapcsolatos kérdést.
Az államtitkár szerint Neelie Kroesnak mind a technika, mind az alapjogi charta felől az volt a véleménye, hogy a médiatörvény így, módosítva, megfelel az EU-elvárásoknak. Az államtitkár szerint az EP azon frakcióinak, amelyek megszavazták a magyar jogszabályt kifogásoló előterjesztést, most már nemcsak a kormánnyal van vitájuk, hanem az Európai Bizottsággal is. Kovács Zoltán hozzátette, ha most, a hétfői módosítás után a magyar médiatörvényt elkezdjük boncolgatni, akkor még legalább tíz EU-tagország médiaszabályozással kapcsolatos döntéseit boncolgatni kellene. De ők nem is fogják: nem változtatnak.
A tárgyilagosság kedvéért: a tegnap elfogadott dokumentum, szemben az államtitkár állításával, üdvözli az Európai Bizottság és a magyar kormány közötti megállapodást, de sajnálattal állapítja meg, hogy az uniós végrehajtó testület csak korlátozottan vizsgálta a törvényt.
„Van ennek jelentősége? Ennek az EP-határozatnak?” Így kérdezett vissza egy magas rangú kormányzati szereplő, amikor munkatársunk az elítélő határozatról kérdezte. Meglátása szerint ugyanis ez egy olyan utólagos politikai akció volt, amely már biztosan nem kavar nagy hullámokat. Szerinte a kormányban úgy látják, az EP-határozatnak nem lesz komoly visszhangja, és nem befolyásolja károsan az alkotmányozás folyamatát.
A mostani elítélő EP-határozat is bizonyítja, hogy kudarcba fulladt az a kormányzati kísérlet, amely győzelemként próbálta beállítani Orbán Viktor miniszterelnök január közepi strasbourgi felszólalását, amikor több EP-frakció számon kérte a magyar sajtószabadság megsértését. A magyar miniszterelnök február közepén a magyar parlamentben erre és a médiatörvény kapcsán kialakult nemzetközi botrányra már úgy emlékezett, hogy „a médiatörvény ürügyén támadást indítottak Magyarország ellen, a magyarok demokratikus elkötelezettségét megkérdőjelezték, a magyaroknak kijáró tiszteletet megsértették, figyelmen kívül hagyták a magyarok önbecsülését. A kormány azonban ezt a támadást visszaverte”. A miniszterelnök vastapsot kapott a kormánypárti oldalról. Az ellenzéki padsorokból viszont derültség kísérte szavait, amikor közölte: „a támadók érveit nevetségessé tettük, a magyaroknak járó tiszteletet megés kiköveteltük, önbecsülésünk sérthetetlenségét nyilvánvalóvá tettük”.
Az ellenzéki pártok szerint a kormány újabb jogos európai pofont kapott a médiatörvények ügyében, és a határozattal összhangban a médiatörvények átdolgozását követelik.
