Tovább romlik a nők foglalkoztatottsága

A válságból való kilábalás során tovább romlik a nők foglalkoztatottsága. A szigorúbb költségvetési politikák, a kiadáscsökkentés a közszférában, a közszolgáltatások drágulása elsősorban a nőket sújtja, ahogy a szociális ellátások feltételeinek szigorítása is.

Sokat fog hiányozni, mert beteg a gyerek, rugalmatlan munkaerő, több szabadnap jár neki, emiatt feszültségek keletkeznek a kollégák között – ezek a munkáltatók leggyakoribb félelmei a kisgyerekes anyákkal kapcsolatban. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság és a Tárki tavaly a közszférában, a versenyszférában és a civil szektorban dolgozó döntéshozókat és munkavállalókat kérdezett a fogyatékosok, a romák, a 45 éven felüliek és a kisgyerekes nők alkalmazásának esélyeiről.

Meglepő, de a munkáltatók és a munkavállalók ugyanazt a néhány dolgot emelték ki a kisgyerekes nőkkel kapcsolatban – mondta az eredményekről Simonovits Borbála, a Tárki kutatója a SEED Alapítvány Családbarát munkahely konferenciáján. Mindkét fél hangsúlyozta, hogy az óvodai nyitva tartás egyáltalán nincs szinkronban a munkaidővel, különösen, ha valaki több műszakban dolgozik. Ez nehezíti meg a leginkább, hogy egy kisgyerekes nő ugyanúgy száz százalékot nyújthasson, mint a többiek. A megkérdezett anyák a részmunkaidőt a kevés fizetés, a távmunkát pedig a kivitelezhetetlensége miatt tartották rossz alternatívának. Ugyanakkor volt olyan munkahely is, ahol külön „kismamamenedzsmentet” működtettek, mentor tartotta a kapcsolatot a gyesen lévő anyával és később segített neki visszailleszkedni is.

A kutató felhívta a figyelmet, hogy bár sok az előítélet a kisgyerekes nők alkalmazásával kapcsolatban, közel sincsenek olyan nehéz helyzetben, mint a romák vagy a fogyatékosok.

A magyar munkaerőpiacon az utóbbi húsz évben a stagnálás és a visszaesés váltotta egymást – emlékeztetett Frey Mária, a Foglalkoztatási Hivatal főtanácsadója. Jelenleg a 16–60 év közötti férfiak 60 százaléka dolgozik, ez az arány a válság előtt 63 százalék volt. A nők foglalkoztatottságát viszont nem befolyásolta a krízis, ez most is ötvenszázalékos, amivel Magyarország a sereghajtók között van az unióban.

Általános európai jelenség, hogy a férfiakat jobban sújtotta a válság, mert olyan szektorokat érintett leginkább, amelyekben elsősorban ők dolgoznak, például a bankszektort vagy a gépjárműgyártást. A válságot megelőző időszakban viszont Magyarország fejlődése eltért az unió többségétől: a kétezres években itthon tovább nyílt az olló a férfiak és a nők foglalkoztatása között, miközben az unióban példátlan nőifoglalkoztatás-bővülés zajlott le.

– Ami pedig most zajlik, tovább rontja majd a nők foglalkoztatottságát – figyelmeztetett a szakember. A válságból való kilábalásnak ugyanis mindenhol része a szigorúbb költségvetési politika, a kiadáscsökkentés a közszférában, ahol sok nő dolgozik. A közszolgáltatások drágulása szintén a nőket sújtja, mert megnehezíti számukra a munka és a magánélet összehangolását. – Szintén a nők azok, akiket jobban érint a szociális ellátások feltételeinek szigorítása, ami nálunk is bekövetkezik – tette hozzá.

A nők foglalkoztatottsági adatait elsősorban a 12 évesnél fiatalabb gyereket nevelő anyák mutatói húzzák le. Az ilyen korú gyerek vagy gyerekek nevelése a férfiak foglalkoztatottságát javítja, a nőkét viszont jelentősen rontja. 27 százalékkal kevesebben dolgoznak közülük, mint a gyermektelen vagy idősebb gyereket nevelők közül. Még a diplomások között is 20 százalékos a különbség –hangsúlyozta Frey Mária, hozzátéve, hogy számos olyan ország van, ahol semmilyen különbség nincs a gyerekes és a gyermektelen nők foglalkoztatottsága között.

Az okok hosszan sorolhatók: a szakember elsőként az újra hároméves gyest említette. –Generációk nőttek fel úgy, hogy három évig szokás otthon lenni a gyerekkel, ez a szemlélet nem változik egyik napról a másikra – fogalmazott. Csakhogy ennyi idő alatt az ismeretek elavulnak, a kapcsolat a munkahelylyel megszakad. De ugyanilyen fontos a bölcsődei férőhelyek hiánya, az alacsony mobilitás és a gyerekgondozási feladatok egyenlőtlen elosztása a szülők között. A helyzet azonban Frey Mária szerint nem maradhat így: egyre több ugyanis a magasan iskolázott nő és példátlanul gyorsan változik a munkahelyek követelményrendszere.

Nemzetközi tapasztalatok szerint ott magas a születések száma, ahol a nők nagy arányban dolgoznak, biztosítottak a családbarát munkahelyek és a társadalom tiszteli a nemek egyenlőségét – emlékeztetett.

Franziska Brantner zöldpárti EP-képviselő így tiltakozott 2011-ben a nők hátrányos megkülönböztetése ellen
Az EP-ben Franziska Brantner zöldpárti képviselő így tiltakozott nőnapon a nők hátrányos megkülönböztetése ellen
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.