Húsvéti alkotmány, vármegyékkel
„Húsvéti alkotmánynak” nevezte Lázár János a készülő alaptörvényt, amelynek normaszöveg-tervezetét Szájer József, Salamon László és Gulyás Gergely tegnap délutánra elkészítette. A Fidesz-frakcióvezető sajtótájékoztatón közölte: ez még nem a végleges változat, a Fidesz–KDNP frakciószövetség ma szavaz róla. Dilemma tárgya, hogy a preambulum Nemzeti hitvallás vagy Nemzeti nyilatkozat legyen-e, illetve alkotmánynak vagy alaptörvénynek nevezzék-e a dokumentumot. A „húsvéti alkotmány” végleges változatát Lázár március 14-én, a kereszténydemokraták frakcióvezetőjével, Harrach Péterrel terjeszti az Országgyűlés elé, és aznap délelőtt 11-kor átadják a köztársasági elnöknek. A végszavazás legkorábban április 18-án lehet. Schmitt Pál államfő pedig április 25-én, húsvéthétfőn írja alá minden valószínűség szerint. Amit olvasóink még nem ismerhettek a dokumentumból, az az, hogy az Alapvetések című fejezet arról rendelkezik, hogy Magyarország területe vármegyékre, városokra és községekre tagozódik.