„Minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz, a magzat életét fogantatásától kezdve védelem illeti meg.” Így szól a megfogalmazás, amiről Orbán Viktor azt mondta, hogy „európai hagyományoknak megfelelő fogalmazást talált Szájer József, amely kielégíti a frakció politikai elvárásait, ugyanakkor nem teszi szükségessé, hogy a ma hatályban lévő magzatvédelmi törvényt meg kelljen változtatni”. A KDNP-sek számára „óriási jelentősége van annak”, hogy vessző szerepel a két mondatrész között; ezzel az élet és méltóság védelmének feltétlenségét nem mondják ki ugyan a magzatra vonatkozóan, de a speciális védelmét jelenti, hogy nincs pont a magzatvédelemmel kapcsolatos megfogalmazás előtt. Ez siker, különösen a siófoki frakcióülés után, értékelt lapunknak egy magas rangú KDNP-politikus.

A kereszténydemokraták azt is sikerként könyvelik el, hogy a az új alkotmány preambuluma, a „Nemzeti hitvallás” az Isten szóval kezdődik, mivel, miként azt megírtuk, a Himnusz első sora lesz a nyitó mondat. Azt – mint megtudtuk – presztízskérdésnek tekintették, hogy „az egységes magyar nemzet” megfogalmazás szó szerint így szerepeljen az új alaptörvényben a határon túli magyarok iránti kötelezettségek kapcsán. Fájó volt ugyanis a KDNP számára, hogy az első Fidesz-kormány idején elfogadott státusztörvényből ez kikerült az SZDSZ kérésére. A KDNP eredménynek tekinti, hogy a normaszöveg-tervezetbe az a püspökkari és Semjén Zsolt által képviselt szöveg kerül az egyházakra vonatkozó bekezdésekbe, hogy a vallásszabadság megnyilvánul a szertartásokban „és egyéb módon is”.

– Ezzel kinyitjuk a kapukat a vallásgyakorlás előtt – mondta egyik forrásunk. A KDNP azzal is elégedett, hogy azAlkotmánybíróság döntésének megfelelően a házasságot a katolikuskeresztény értelmezés szerint definiálják az új alkotmányban, vagyis kimondják: egy férfi és egy nő léphet ilyen kapcsolatra. (Más típusú élettársi kapcsolat persze lehetséges.)

A KDNP az alkotmányozás során határozottan szorgalmazta, hogy a családi szavazás intézményét tartalmazza az alkotmány; ez azt jelenti, hogy az általános, titkos és egyenlő szavazati jog nem feltétlenül lesz perszonális, egy család is kaphat a gyerekek után pluszszavazati jogot. (A gyerekek után járó szavazati jog Révész Máriusz fideszes képviselő felvetése volt eredetileg.) A kereszténydemokraták ugyanakkor hangsúlyozták: a családi szavazás pusztán lehetőség lesz az új alkotmányban arra az esetre, hogy ha valamikor úgy döntenének, hogy bevezetik. Korántsem biztos, hogy a még ebben az évben megalkotandó választójogi törvény ezt a lehetőséget biztosítja. Lapunknak fideszes források is azt mondták: a gyerekek után járó szavazati jog „tetszik Orbán Viktor miniszterelnöknek is”, de nem valószínű, hogy ebben a ciklusban bevezetnék. A nemzeti konzultáció eredménye lesz a perdöntő – tették hozzá.

A fideszes és a KDNP-képviselők ma este kapják meg az új alkotmány normaszöveg-tervezetét, és másnap szavaznak róla a frakcióülésen.