Miért kellett meghalnia egy fiatalasszonynak egy rutinműtét miatt?
A fiatal pár nem sokkal korábban házasodott. A nő teherbe esett. A férj napi 12 órát dolgozott szakmunkásként, nőgyógyászt fogadtak, boldogan várták a babát. Nyolchetes lehetett a terhesség, amikor július 1-jén ultrahangvizsgálaton megállapították, hogy a magzat elhalt. A fiatalasszony dr. L. Fábián magánrendelésére járt, a kórházban is ő volt a kezelőorvosa.
A doktor az elhalt magzat műszeres eltávolítása mellett döntött. A beavatkozás közben az éles küretkanállal átfúrta a méh hátsó falát, két helyen megsértette a vékonybelet, aminek következtében hasűri vérzés keletkezett, széklet került a hasüregbe és hashártyagyulladás kezdődött. A fiatalasszony a nőgyógyászati osztályon ébredt, fájlalta a hasát. A főnővér telefonált a kezelőorvosnak, aki nem nézte meg a beteget, telefonon Algopyrin és No-spa injekciót írt elő. Másnap reggel dr. Cs. László szakorvos vizitelt. A fiatalasszony ismét alhasi fájdalomról, általános rossz közérzetről panaszkodott. A doktor a vizit után ultrahangvizsgálatot végzett, a képen gyanús dolgokat, például hasüregi vérzés jeleit fedezte fel. Átküldte a leletet a kezelőorvosnak, és később szóban is közölte vele, mit tapasztalt. Dr. L. Fábián személyesen nem vizsgálta meg a betegét, telefonon adott utasítást, hogy újabb gyógyszereket adjanak neki, és készítsenek egy vérképet, majd távozott a kórházból. Dr. Cs. László eközben azt hitte, hogy dr. L. Fábián a leletek alapján újabb műtétet készít elő, de amikor kiderült, hogy már elment, dr. Cs. László erősebb gyógyszereket rendelt, aztán ő is hazament. A beteg az éjszaka folyamán rosszul volt, és fekete színűt hányt – emiatt dr. J. Géza ügyeletes orvos Rennie savlekötőt rendelt neki.
A következő reggel némi vita után az osztályvezető főorvos, dr. U. Gyula elrendelte, hogy fel kell nyitni a beteg hasát. Ekkor kiderült, hogy egy 15 centiméteres bélszakaszt azonnal el kell távolítani, a méh tartalmát kiüríteni. Később az is kiderült, hogy már késő: szepszis lépett fel, a beteget július 5-én át kellett vinni az intenzív osztályra. Még csaknem három hétig szenvedett: két alkalommal újra megoperálták, de július 23-ára virradó éjszaka összeomlott a keringése. Meghalt.
A Szegedi Városi Ügyészség vádat emelt dr. L. Fábián ellen halált okozó, foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetés bűntette miatt. Az orvosnak terhére rótták, hogy nemcsak küretkanalat használt az elhalt magzat eltávolítása során, amikor átfúrta a méhet és a vékonybelet, hanem vákuumos készüléket is – erről azonban nem tett említést a műtétről készült leírásban. Bár a július 2-án reggel készült ultrahangleletből egyértelmű volt, hogy szövődmény keletkezett, dr. L. Fábián nem ellenőrizte folyamatosan, fizikális vizsgálattal a beteg állapotát, nem rendelt el szoros orvosi megfigyelést, és nem intézkedett azonnal a műtétről, hanem csak telefonon rendelt gyógyszereket.
Jellemző a mai egészségügyi viszonyokra, amit az elhunyt fiatalasszony férje és édesanyja elmondott a tárgyaláson. A férjet minden orvos azzal nyugtatta a nőgyógyászati osztályon, hogy aggodalomra semmi ok. A július 3-i műtét után, amikor már láthatóak voltak a hashártyagyulladás és a szepszis jelei, dr. L. Fábián félrehívta a férjet, hogy a vékonybélnek volt egy pici sérülése, amit a sebész ellátott. „Sajnálom, elbasztam”, mondta a fiatalasszony férje és édesanyja szerint az orvos, aki a bíróságon tagadta, hogy ezt a kifejezést használta volna.
A fiatalasszonyt – a későbbi indoklás szerint helyhiány miatt – nem a műtétes osztályra vették föl, hanem az újszülöttosztályra, ahol a szenvedései közben gyakran hallhatta, hogy szerencsésebb társai szép, egészséges kisbabát szültek. A férjének az volt a benyomása: az ápolók utálják, hogy ott van és panaszkodni mer. Amikor két nap múlva átvitték az intenzív osztályra, az ottani orvos mondta meg a férjnek, hogy a betegnek tüdőödémája, hashártyagyulladása, vérrögösödése és vérmérgezése van – nem biztos, hogy életben marad.
A büntetőeljárásban két alapvető kérdés merült fel: dr. L. Fábián bűnös-e, illetve kizárólag ő-e a bűnös.
Dr. Demeter Attila, a vádlott védője a bírósági tárgyaláson azzal érvelt: védence anynyi ideje volt már szolgálatban, hogy a szabályzat szerint el kellett hagynia a kórházat. De az ott maradt orvosok is elrendelhették és elvégezhették volna a műtétet. A védő szerint diagnosztikus tévedés volt, de mindenki tévedett azon az osztályon. A Dr. Bugyi István Kórház által kért igazságügyi orvos szakértői vélemény szerzői, dr. Herczeg László és dr. Sarkadi László azt írták: a méhátfúródás és a bélfal sérülése az elvégzett beavatkozás kockázati körébe tartozik. Ez nem minősíthető szakmai mulasztásnak vagy gondatlanságnak. Nem bizonyítható, hogy a hasüreg késedelmes feltárása és a beteg halála között okozati összefüggés áll fenn.
Dr. Varga Tibor és dr. Havasi Beáta igazságügyi orvos szakértők véleménye szerint a fellazult méhizomzat átfúrása a beavatkozás kockázatai közé tartozik, ám a perforációra utaló leletek ismeretében a hasüreg feltárásának késedelme a foglalkozási szabályok megsértését jelenti. Dr. Csatai Tamás igazságügyi orvos szakértő ellenben azt állapította meg: a méh átfúrása nem szakmai kockázat, hanem műtéti hiba. Mivel nemcsak küretkanalat használt, hanem vákuumos készüléket is, ezzel megszegte a szakmai szabályokat. Megállapítható a méhátfúródás és a bekövetkezett halál közötti okozati összefüggés. Az idézett szakértő szerint nem egyedül dr. L. Fábián a felelős a beteg haláláért, hanem a gyógykezelést végző teljes orvoscsoport - vagyis a vádlotton kívül dr. Cs. László és dr. J. Géza is –, mivel nem ellenőrizték folyamatosan, fizikális vizsgálattal is a beteg állapotát.
Kívülállóként úgy gondolná az ember, ez egy tipikus példa arra, amikor egy beteg az orvos magánrendelésére jár, orvosa a kórházban is fogadott orvosnak számít. Ám a doktor, akiben annyira bíznak, elfoglalt, nem nagyon törődik vele, majd lejár a munkaideje, elmegy. A többi orvos viszont úgy tartja számon, hogy ez a hölgy L. doktor betege, és ha látják is, hogy baj van, nemigen avatkoznak bele. Voltak, akik dr. U. Gyula főorvos osztályvezetői felelősségét is fölvetették, mondván, neki is meg kellett volna vizsgálnia a beteget. A rendőrségen tett tanúvallomásában a főorvos megadta a maga válaszát: a szülészet-nőgyógyászatban a betegek kezelőorvosukhoz ragaszkodnak, „a szeméremérzetre való tekintettel is”, ezért ő igyekszik elkerülni a betegek felesleges vizsgálatát.
Dr. Ábrahám László, az elhunyt fiatal nő családjának jogi képviselője szerint nem lehet az ügyet azzal elintézni, hogy diagnosztikus tévedés történt, hiszen meghalt egy asszony, csonka maradt egy család. Szerinte igenis szakmai szabályszegés történt, ráadásul több orvos részéről. A tavaly novemberben kezdődött perben jelenleg az igazságügyi orvos szakértők egyeztetik jelentősen eltérő álláspontjaikat.
