Máris módosulhat a Széll Kálmán Terv
A Széll Kálmán Terv abban különbözik a megszorításoktól, hogy itt egyetlen olyan terület sincs, ahol a fejlesztésre fordított pénz ne haladná meg azt, amennyit az átszervezéssel meg tudnak takarítani – mondta Orbán Viktor a hét végén a Veszprémi Naplónak adott interjúban. A megszorítások politikája a Gyurcsány-korszakkal együtt megbukott – tette hozzá. A miniszterelnök a kormány esetleges átalakításával kapcsolatos felvetésre azt válaszolta: fel sem vetődött benne, hogy bármilyen kormányátalakítást hajtsanak végre. „A miniszterek nem a leváltás küszöbén, hanem a kiadott munkák elvégzésének dandárjában vannak”.
Hogy a Széll Kálmán Terv megszorítás vagy nem megszorítás? – kérdezett vissza a hét végén a Hír TV egyik műsorában Rogán Antal is, aki úgy folytatta: nagyon egyszerű a válasz. Megszorításnak azokat a politikákat nevezzük, amelyek úgy működnek, hogy fűnyíróelvszerűen mindenből automatikusan elvesznek pénzt. – Ilyen költségvetést örököltünk a Bajnai-kormánytól. Papíron például a MÁV jelentősen csökkentette a kiadásait, de mivel semmilyen átalakítás nem történt, elfogyott a MÁV-nál a pénz... Most viszont nem arról van szó, hogy pénzt veszünk el, hanem arról, hogy az átalakítások mellé teszünk forrásokat – mondta.
A tömegközlekedés átszervezése kapcsán Rogán Antal arra hívta fel a figyelmet, hogy végrehajtanak egy adósságátrendezést, forrásokat is szabadítanak fel, és „beletesznek” 750 milliárdnyi forrást is a fejlesztésekbe. A BKV-ról a végső kormányzati megállapodás nem született meg, és az „nem is egy gáláns tollvonás lesz” – fogalmazott a fideszes politikus a 80 milliárdos adósságról. Szerinte szembe kell nézni azzal, hogy nem tartható: Magyarországon az öszszes tömegközlekedési szolgáltatás 70-80 százalékát kedvezményes jeggyel veszik igénybe. Nem a kedvezményeket kell feltétlenül megszüntetni, de meg kell határozni, hogy ezeket mikor lehet alkalmazni. Németországban kedvezményes jeggyel utazni csúcsidőszakban nem lehet – említett egy lehetséges megoldást.
A közmunkaprogram kapcsán Rogán Antal azt mondta: közmunkát akkor érdemes szervezni, ha világossá teszik: nincs választási lehetőség, mert csak egy ideig járnak a munkanélküliségi ellátási szolgáltatások. Utána csak közmunkahelyért cserébe lehet akár ugyanahhoz a pénzhez hozzájutni. Ugyanazt a pénzt költjük a közmunkaprogramra, mint egy szociális segélyre vagy egy jövedelempótló támogatásra, rokkantszerű ellátásra – jegyezte meg. Másrészt az állam is beléphet a munkaerő-kölcsönzés piacára; idecsábíthat vállalkozásokat azzal, hogy egy ideig maga az állam kölcsönöz a vállalkozásnak munkaerőt – árult el egy elképzelést a polgármester.
A 16 százalékos szja-rendszerre, a bérpolitikára és a 4–6 százalékos bérajánlásra vonatkozó kérdésekre Rogán Antal úgy reagált: számon kell kérni az emelést. „Nekem vannak ötleteim. A bérmonitoring bizottság készül törvényjavaslatokkal, melyek csak 2014 januárjáig élnének. Határozottan gondolkodom azon, hogy tudjuk bármilyen állami kedvezmény igénybevételét, bármilyen állami megbízás elnyerését, közszolgáltatási szerződés elnyerését ahhoz a feltételhez kötni, hogy az előző évi bérmegállapodásokat a munkáltató a kifejezetten alacsony és középkeresetűeknél teljesítette vagy nem. Rogán Antal azt is megjegyezte: biztos benne, hogy lesz emiatt vitája a kormányzat egyes gazdasági döntéshozóival, „de erre a szabályra szükség lesz”.
Biztos van, ahol jogos – így válaszolt arra, hogy az önkormányzatok csak állami engedéllyel vehetnének fel a jövőben hitelt. „Én egy kicsit furcsállom a kormányzatnak sokszor szóban megnyilvánuló törekvéseit.” Van, ahol érdemes centralizálni, van, ahol nem – állította. Azzal egyetért, hogy a tízezer lélekszám fölötti kistelepülések jelentős részénél a működést könnyítené az általános iskolák állami kézbe vétele. – De a Belváros meg tudja tenni, hogy finanszírozza az iskoláit a saját adóbevételéből. Ezért óvnám az államot ettől. Miért kellene ezt az államnak pluszkiadásként vállalni? – vetette fel a belvárosi polgármester, akinek az a véleménye: „minisztériumi magasságokból” nehezebb lenne megszervezni egy kerületi oktatási átalakítást, mint ahogy helyben már megtették.
Rogán Antal a reformcsomagról összességében kijelentette: messze nem igaz, hogy a Széll Kálmán Terv mellett nem húzódnának meg nagyon konkrét elképzelések. „Csak mi nem követjük el azt a hibát, mint a Gyurcsány-kormány, mi nem gondoljuk azt, hogy mi vagyunk az igazság birtokában. Szeretnénk leülni a szakmákkal, az érdekegyeztetés fórumaival, és az összes elképzelésünkről részletes egyeztetéseket fogunk folytatni, abban az ütemben, ahogy azok a törvényhozás elé kerülnek. Az is lehet, hogy akkor a terv pontokon módosulni fog. De a cél az, hogy leküzdjük az államadósságot. Négy év alatt egy nagy lélegzetvétellel leszoríthatjuk a 65-70 százalékos szintre az államadósságot. De újabb négy év kell, hogy valamikor 2018 környékén Magyarország eljuthasson oda, ahol 2002 elején volt, az 53 százalékos GDP-arányos szintre – mondta a polgármester a Hír TV-ben.
