Emelhetik a felsőoktatási költségtérítés összegét
– A felsőoktatás képzési struktúrája (és intézményrendszere) jelenleg torz struktúrájú (sic! – a szerk.), az ágazat kínálata elszakadt a társadalmi és munkaerő-piaci igényektől. A javasolt intézkedések, úgymint az államilag támogatott hallgatói létszám csökkentése az állami intézményekben, a költségtérítéses képzés fokozatos kivezetése e torzulást hivatottak megszüntetni, csökkentve egyúttal az állam (a költségvetés) terheit – olvasható a Széll Kálmán Tervben.
Ez a mondat félreértések forrásává vált. Sokan úgy értelmezték, meg fog szűnni a költségtérítéses képzés a felsőoktatásban. Ezt azonban annyira abszurdnak tartották, hogy a mondat bekerüléséről úgy nyilatkoztak, az csak tévedés lehet. Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke tegnap az Indexnek tisztázta a félreértést: nem fog megszűnni a költségtérítéses képzés, viszont a tandíjaknak száz százalékban fedezniük kell a tényleges költségeket. A gyakorlat ugyanis gyakran az, hogy az intézmények a hallgatótól nem kérik el a teljes képzési összeget, így a diák – tudtán kívül – részben potyautasként használja az állami infrastruktúrát. A tervek szerint a jövőben a valós költségeket kell majd megtéríteniük a hallgatóknak. A cél az, hogy a jövőben a hallgató által fizetett díj a költségek 100 százalékát fedezze, és ezekhez a képzésekhez ne használjanak ingyenesen állami forrást az egyetemek – mondta az Indexnek Kósa.
Ez nemcsak a közel 300 ezer költségtérítéses hallgatót érintheti érzékenyen, hanem az intézményeket is, amelyek nagy részének komoly bevételeket jelentenek a fizetős szakok. Tandíjat fizetnek a külföldi diákok, másod-, harmaddiplomát szerző hallgatók, de a felnőttképzésben is jelentős szerepe van a költségtérítéses képzésnek.