Drágább az államosított iskola

Az általános iskolai oktatás ma olyan kötelező önkormányzati feladat, amelyet teljes egészében az államnak kellene finanszíroznia, ám a tényleges költségek legalább felét a helyhatóságok állják. Ha az intézményeket államosítanák, ki fizeti a számlát?

Ma az állami támogatáson keresztül az egyes települések közötti jövedelemkülönbségeket is igyekeznek mérsékelni, ami azt jelenti, hogy a helyben keletkező jövedelem egy részét – egyébként meglehetősen bonyolult és szinte követhetetlen szabályok szerint – központosítják, majd újraosztják. Ez szorosan összefügg azzal, hogy mi egy önkormányzat dolga.

A kiegyenlítő mechanizmus egyik eleme, hogy a tehetősebbektől többet vonnak el például azzal, hogy a helyben keletkezett személyijövedelemadó-bevételnek az önkormányzatok egységesen csak nyolc százalékát kapják meg automatikusan. További 32 százalékot már inkább „rászorultsági alapon” adnak vissza, tehát a szegényebbek ebből többet kapnak. A másik a kötelező önkormányzati feladatokhoz biztosított normatív – tehát elvileg mindenkinek járó – támogatások differenciálása. A leggazdagabbak esetében akár kilencven százalékkal is csökkenthetik a normatívákat, ami azt jelenti, hogy egyegy jól menő város gyakorlatilag maga gondoskodik például a közoktatásról.

Aki tehát mondjuk az általános iskolák államosításáról beszél, annak tudnia kell, hogy a központi költségvetés nem lesz képes az intézményrendszer finanszírozására. Nézzünk egy konkrét példát. A budaörsi polgármesteri hivataltól kapott tájékoztatás szerint a város általános iskolái idén 400–600 millió forintból gazdálkodnak, és a négy önkormányzati fenntartású intézmény – a logopédiai intézettel és a kisegítő tagozattal együtt – összesen 2,1 milliárd forintból működik.

Az alapfokú közoktatás elvileg olyan kötelező feladat, amit az önkormányzati törvény szerint az államnak kellene finanszíroznia, Budaörs azonban a normatíváknak mindössze a tíz százalékát kapja meg. Az ok a magas adóerő-képesség – elsősorban az átlagosnál jóval nagyobb iparűzésiadó-bevétel –, amelyre hivatkozással a többi kilencven százalékot az állam egyszerűen visszatartja. A város négy oktatási intézményének fenntartásához a költségvetés így kevesebb mint 55 millió forinttal járul hozzá. Ám ha a normatív támogatást meg is kapná a város, az csupán harmada-negyede lenne az önkormányzat által az iskolákra költött összegnek.

Budaörsön működik az országos hírű Illyés Gyula Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola is, amely idén hatszázmillió forintból gazdálkodik. Itt magasabb, mintegy 140 millió forint az állami hozzájárulás mértéke, de ennek még több mint két és félszeresét teszi hozzá az önkormányzat annak érdekében, hogy a középiskola kiemelkedő színvonalat és szolgáltatásokat tudjon biztosítani. A kiemelkedő támogatásban egyébként az is szerepet játszik – tájékoztatott az önkormányzat –, hogy a város kiegészíti a budaörsi pedagógusok járandóságát, így az országoshoz képest valamennyivel kedvezőbb feltételeket tud biztosítani számukra.

A szubszidiaritás elve az EU-ban fontos alapérték – érvelnek Budaörsön. Ez azt jelenti, hogy az uniós irányelvek szerint a szolgáltatásokat a lehető legközelebb kell megszervezni az azokat igénybe vevőkhöz. Az oktatás államosítása ennek pont az ellenkezőjében hat.

Ugyanezt hozza fel Gémesi György, Gödöllő polgármestere, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének vezetője is. Ha államosítanak, attól a rendszer szerinte nem lesz olcsóbb, viszont az állam konfliktusok sorát húzza magára például azzal, ha az iskolaigazgatókat is maga akarja kinevezni. Az általános iskolának a települési önkormányzatoknál van a legjobb helye – állítja –, hiszen helyben megvannak a kapcsolatok és működik a külső kontroll. Maga legfeljebb azt fogadná el, ha a szakfelügyeleti rendszert erősítenék. Az államosítás egyébként Gémesi szerint még azoknak a kistelepüléseknek sem feltétlenül jelentene könnyebbséget, amelyek csak keservesen tudják fenntartani saját intézményeiket, mert azt is hallani, hogy az épületek üzemeltetése továbbra is önkormányzati feladat maradna.

Az iskolafenntartó települések és az állam átlagosan felefele arányban állják a költségeket, míg a támogatás korábban a tényleges ráfordítások 70–80 százalékát fedezte – így látja Gémesi. Ha az iskolarendszert államosítanák, ezt a pénzt valahonnan elő kellene teremteni, s a polgármesternek nincs kétsége afelől, hogy az önkormányzatok zsebéből vennék ki. De a jelenlegi összeg szerinte kevés is lenne, mert a települések hatékonyabban képesek működtetni az intézményeiket.

Az oktatás központosítása szembemegy az uniós irányelvekkel
Az oktatás központosítása szembemegy az uniós irányelvekkel
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.