Megyesi Gusztáv: Csókos asszony miniszteri szolgálatban
Másrészt nem leányálom a csókosok élete sem. Itt van a legújabb hír, miszerint a nemrég a Duna TV élére kinevezett, mindig mosolygós fiatalember, a volt Hír tévés Ókovács Szilveszter felesége, Zsuzsa asszony „áfával együtt 2 millió 187 ezer 500 forintot kap azért, hogy beszédeket írjon Fellegi Tamás miniszternek”. A hír rutinszerűen azzal fejeződik be, hogy „nem ez az első eset a Fidesz-kabinet létrejötte óta, hogy kormányközeli rokonok állami posztokat kapnak”, s ezután Schmitt Pál Pétertől kezdve Balsai miniszterelnöki megbízott fiáig nevek következnek hoszszú sorban, miáltal olybá tűnik fel, mintha a kormányközeliség valami homogén földi paradicsom volna, melyben minden csókos egyformán boldog és szüntelen mosolyog.
Holott itt az idő, hogy disztingváljunk. Az új Duna TV-vezér felesége először is nagyon megdolgozott a pénzéért. Abba most ne menjünk bele, hogy férje kinevezéséig csak kültagja volt a beszédeket író családi betéti társaságnak, míg férje a beltag, majd a kinevezéskor helyet cseréltek, s a férj lett kültag, míg Zsuzsa aszszony a beltag, így kiküszöbölendő az összeférhetetlenséget beszédírás és köztévé igazgatása között, mindezt tekintsük technikai kérdésnek. Hanem tavaly júniustól november közepéig Zsuzsa asszony pontosan 71 darab beszédet készített el, s egyik sem vázlat vagy különféle verzió volt, hanem már szinte komplett beszéd, s vegyük mindehhez hozzá, hogy mindezt három kisgyermek mellett végezte el.
71 beszédhez kellő elszántság, állóképesség, empátia kell, 71 beszéd írása közben a beszédíró is megváltozik, beszéddel kel és beszéddel fekszik, „Mélyen tisztelt Ókovács Szilveszter, kedves Benedek, Zsombor és Juliska”, próbálgatja a fordulatokat a családon, plusz Fellegi miniszter helyzetébe is bele kell képzelnie magát, ami nem könnyű, hiszen a jog mellett még történelmet is tanult Zsuzsa aszszony, ergo vissza kell butítani a szöveget miniszteriális szintre, hogy a szónok és a hallgatósága is értse.
Vegyük észre: Zsuzsa aszszony a kétezertízes évek szövőnője, öntudatos munkásasszonya, fáradhatatlan traktoroslánya egy személyben, mert hiszen nincsenek ma már se szövödék, se munkásaszszonyok, se parasztlányok, s egyáltalán: ma a beszédírás a húzóágazat, a beszédírás hivatott öntudatra ébreszteni a dolgozó osztályokat. 71 beszéd persze semmi ahhoz képest, ahány beszéd e percekben is készül, s mindnek egy a célja: hogy mondanivaló híján maga a beszéd hasson cselekvésnek; a jó programbeszéd maga válik programmá, s ha kellően hatásos, egy egész ország néz bután maga elé, egészen a következő beszédig.
A kérdésnek inkább úgy kellene szólnia: vajon a 71 beszéd után kap-e Zsuzsa aszszony elismerést, legalább egy jó szót, ahogy az illene? Illúzió. Hiszen, ahogyan írja a Stop.hu portálon az őt ért támadásokra, annak rendje és módja szerint leadta 71 megírt beszéd után a számlát, ám a minisztérium a mai napig nem fizetett neki. Az ember szíve ilyenkor összeszorul. Mert rendben van, el lehet venni az összes kommunistától a végkielégítést, a sok senkitől az ebédjegyet, a cafeteriát, a MÁV-kedvezményt, a rokkant-nyugdíjat, ki lehet zsigerelni a nímandokat szerkezetváltásilag a legutolsó porcikájukig, ám a saját ember mégiscsak saját ember, csókos, kedvezményezett, a mi kutyánk kölyke, azzal ezt nem lehet megtenni, főleg, hogy megegyeztünk vele, a tenyerébe csaptunk, mikor fölajánlotta a szolgálatait. De lám, meg lehet tenni velük is; a csókos sincs különbül kezelve.
Ami legfeljebb azért lehet fontos, mert a fülkeforradalomnak ugyan vége, ám az igaziak épp ilyenkor szoktak elkezdődni.
A szerző az Élet és Irodalom munkatársa
