Az idei költségvetésben 31 milliárd forintot különítettek el a különösen nehéz helyzetben levő helyhatóságok támogatására – jelentette be tegnapi sajtótájékoztatóján Tállai András, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára. Ez egyébként nem újdonság, hiszen az államtitkár korábban már több alkalommal beszélt arról, hogy az önhibájukon kívül likviditási problémákkal küszködő településeknek a kormány mentőövet kíván dobni. A kormány célja, hogy a saját hibájukon kívül likviditási zavarba került települések problémáját véglegesen megoldja – hangoztatta tegnap Tállai. Az ágazat több mint ezermilliárdos hitelét nem vállalják át – tette hozzá –, és a 31 milliárdos keretből is csupán a működési célra felvett kölcsönök, illetve az intézmények fenntartásával öszszefüggésben keletkezett adósságok egyenlíthetők ki. Támogatásra számíthatnak azok az önkormányzatok, amelyek tartoznak a közüzemi szolgáltatóknak, illetve nem képesek a kötelező feladatok ellátását szolgáló intézményeik, például az óvoda és az iskola fenntartására.

Az államtitkár tájékoztatása szerint külön keretet biztosítanak a megyei önkormányzatoknak, amelyektől az előző ciklusban jelentős forrásokat vontak el. Támogatásra lehetnek jogosultak a települések akkor is, ha a tartós fizetésképtelenség miatt adósságrendezési eljárás indult, vagy olyan fizetési kötelezettségük keletkezett, amelyet jogerős bírói határozat ír elő.

A pályázatok elbírálása során vizsgálni fogják a kérelmezők gazdálkodását, és azokat az önkormányzatokat, amelyek saját hibájukból kerültek nehéz helyzetbe, kizárják. De azok a települések sem számíthatnak a mentőövre, amelyek nem vetnek ki helyi adókat, nem szednek díjat az egyes közszolgáltatásokért – például a szemétszállításért – vagy túllépték az önkormányzati törvényben meghatározott hitelfelvételi korlátot.

Önkormányzati források szerint ez a 31 milliárd inkább csak szépségtapasz, mert a települések költségvetési támogatása az idén reálértéken számolva körülbelül nyolcvanmilliárd forinttal csökken. Tehát a „mentőöv” ellenére 2011-ben is kevesebb forráshoz jutnak, mint az előző esztendőben. Ráadásul tartanak attól, hogy ebből a pénzből nem jut majd a leginkább rászoruló kistelepüléseknek, amelyek korábban – néhány valóban súlyos helyzetbe keveredett város mellett – az önhiki kedvezményezettjei voltak. Legalábbis ezt gondoljaWekler Ferenc, Mecseknádasd polgármestere, a Községek, Kistelepülések és Kistérségek Országos Önkormányzati Szövetségének vezetője. Már egy tavalyi egyeztetésen elhangzott, hogy ezt a keretet a kormány hitelkonszolidációra kívánja biztosítani, és Wekler szerint az összeg nem kis részét a megyei önkormányzatok kaphatják. Ez meglehetősen igazságtalan lenne –állítja –, mert az amúgy is gyenge érdekérvényesítő képességgel rendelkező községek még rosszabb helyzetbe kerülhetnek; a helyzetet jellemzi, hogy a kormány a kistelepülési szövetséget nem tekinti tárgyalópartnernek.

Az 1600 lelkes Mecseknádasdon ebben az évben negyvenmilliós hiány várható az általános iskola és húszmilliós az óvoda fenntartása kapcsán, míg a körjegyzőség működtetése tízmilliós lyukat üt a helyi büdzsén – sorolja Wekler. Nekik tehát néhány tízmillió is nagy segítség lenne, de félő, hogy az eladósodott megyék és városok nyelik el a 31 milliárd nagyobb részét.

A polgármester ugyanakkor nem tudja, hogy érdemes-e még minderről beszélni, mert szerinte teljesen tisztázatlan, hogy mi történik az önkormányzati rendszerrel. Ha „államosítják” az iskolákat, Mecseknádasd megszabadul egy jókora kiadástól, csakhogy ebben az esetben nem kizárt, hogy a településektől vesznek majd el pénzt.

Korlátozni kellene az önkormányzatok hitelfelvételeit, hogy megakadályozzák a települések eladósodását – ismételte meg tegnap Tállai András. A belügyi államtitkár szerint például a lengyel modell jöhetne szóba: ott a számvevőszék jóváhagyása nélkül nincs kölcsön. Tállai korábban azt mondta, hogy az ÁSZ vagy valamelyik miniszter működhetne közre a hitelek engedélyezésében. Kósa Lajos Fidesz-alelnök, Debrecen polgármestere viszont határozottan visszautasította, hogy bármelyik tárcavezető beleszólhasson ebbe. Tegnap az InfoRádióban viszont már árnyaltabban fogalmazott: ahhoz, hogy – a Széll Kálmán Tervben foglaltaknak megfelelően – a kormány engedélyezze hitelfelvételt, több törvényt is módosítani kell.

Azok az önkormányzatok számíthatnak támogatásra, amelyek nem képesek a kötelező feladataik ellátására