Tegnap újabb javaslattal bővült a közoktatás átalakításának terve. Legutóbb a kormány a Széll Kálmán Tervben fogalmazta meg, hogy 15 évre kell csökkenteni a tankötelezettség korhatárát. Csütörtökön Pokorni Zoltán, a Fidesz oktatáspolitikusa az MTI-nek adott nyilatkozatában arról beszélt, szerinte előnyös lenne átállni a kilencosztályos „alapiskolákra”, amelyek 4+5 osztályos képzési szakaszokat foglalnának magukba. Pokorni úgy érvel, hogy ezzel a megoldással az alapozó oktatás stabilabbá és nyugodtabbá válna, több idő jutna egyéni fejlesztésre, ismétlésre, gyakorlásra, azaz a kompetenciák elmélyítésére. Az alapiskolák elvégzése után válnának szét az utak, a diákok innen mehetnének tovább gimnáziumba, szakközépiskolába vagy szakképző intézménybe.

Az elgondolás részletei nem ismertek, így nem tudni, Pokorni milyen mértékben tenné egységessé ezt a szerkezetet, mi lenne a ma 4+8 vagy 12 osztályos alapon működő iskolákkal? Amennyiben javaslata az egységesítésről szólna, az egyfajta válasz is lehetne a magyar oktatási rendszerre jellemző korai szelekcióra, vagyis arra a jelenségre, hogy az iskolarendszer sokszínűsége egyben a jobb módú és a szegényebb gyerekek szétválasztását is megkönnyíti.

Ugyanakkor nem lehet nem észrevenni, hogy a 4+5 osztályos képzés éppen ahhoz a 15 éves életkorhoz igazodik, amely az adósságcsökkentést középpontba állító Orbán-csomagban szerepel a tankötelesség korhatáraként. Márpedig ezt az intézkedést a pedagógus-szakszervezetek, az oktatáskutatók és a gyermekekkel foglalkozó szakemberek részéről óriási felháborodás fogadta. Az ok: a leszállított korhatár a gyerekek közötti szelekciót erősítené tovább, ráadásul úgy, hogy az iskolákból kikerülő fiatalokra a biztos munkanélküliség vár.

Vekerdy Tamás gyermekpszichológus az InfoRádiónak azt mondta, hogy „nemzeti katasztrófa” lenne, ha ezt a rendelkezést bevezetnék. Fejlett országokban általános tendencia, hogy emelik a korhatárt, akár 18 éves korig. A döntés hatására csak még több lenne a munkanélküli, segélyre szoruló ember – tette hozzá. A Gazdasági és Szociális Tanács ülésein is rendszeresen előkerült a szakképzés átalakítása kapcsán a tankötelezettség korhatárának leszállítása.

– Az iskolaszerkezeti viták lényegében arról szólnak, hogy hány évig tartson az alapozó képzés – mondja Horn György, az Alapítványi és Magániskolák Egyesületének elnöke, hozzátéve, hogy a sikeres oktatási rendszert működtető országokban az alapozó szakaszok a hosszabbak. Pokorni javaslatáról úgy véli, hogy ez a megoldás Európában egyedülálló lenne, ugyanis az unióban inkább az alsó tagozat tart hosszabb ideig, vagyis ezekben az országokban az 5+4, illetve a 6+3, 6+4 osztályos szakaszolás a jellemző. Szerinte Pokorni elképzelése is támogatható lenne, ha maradna a 18 éves korig tartó tankötelezettség. A 15 éves korhatárról azt mondja, hogy szörnyű lenne a hátrányos helyzetű gyerekeknek. – A miniszterelnök úgy látszik nem tudja, hogy a 16 éven aluli gyerek Euró pában nem vállalhat munkát – utal Orbán Viktor azon mondatára, mely szerint „nem ördögtől való a 15 éves kortól való munkába lépés”.

– Pokorni nem mer szembe menni a miniszterelnökével, ezért értelmet akar adni a 15 éves tankötelezettségi korhatárnak. Ha 9 évre növeljük az általános iskolát, akkor 15 éves korára végzi el azt a diák, ez a rosszindulatú magyarázatom – kommentálta lapunknak a javaslatot Trencsényi László pedagógiai kutató, az ELTE docense, aki hozzáfűzött egy jóindulatú értelmezést is: – Az oktatás expanziója a világon sok helyütt megfigyelhető, az oktatásban töltött idő két, látszólag egymásnak ellentmondó ok miatt nő. Egyfelől sok a tanulnivaló, egyre többet kell a sikeres munkaerő-piaci karrierhez iskolapadban ülni, másfelől viszont olcsóbb a kormányoknak az iskolapadban tartani a fi atalokat, addig sem munkanélküliek – magyarázza. Trencsényi azonban hangsúlyozza, a sikeres oktatáspolitikák egyértelműen az alapozó szakaszt erősítik meg, vagyis az alsó tagozatot. – A közoktatási törvénytervezetben az szerepel, hogy nyomatékot kell adni a korai fejlesztésnek. Ha hihetünk ennek a mondatnak, akkor éppen hogy nem szabadna az alapozást tízéves korban abba hagyni – teszi hozzá.

Oktatási szakértők gyakran hivatkoznak azokra a nemzetközi összehasonlító mérésekre melyekből kiderül, hogy az alsó tagozaton még jól teljesítenek a magyar gyerekek. A 10 éves diákokat vizsgáló PIRLS-mérés szerint az iparilag fejlett országok élmezőnyéhez tartozik Magyarország, miközben a 15 éveseket mérő PISA-vizsgálat már azt rögzíti, hogy sem az olvasásban és a szövegértésben, sem a matematikában és a természettudományokban nem teljesítenek jól a kortársakhoz képest. Mások eközben arra hívják fel a figyelmet, hogy a tankötelezettség leszállítása uniós direktívába ütközik. A lisszaboni stratégiában az áll, hogy a tagállamoknak mindent meg kell tenniük a korai iskolaelhagyás ellen. Mindezt azért írja elő az unió, mert egyértelműen az segíti a sikeres munkaerő-piaci belépést, illetve a tartós elhelyezkedést, ha valakinek van érettségije. A 15 éves kor ütközik az ENSZ gyermekjogi egyezményével is, amelyet Magyarország is ratifikált. A dokumentum leszögezi, 18 éves korig tart a gyerekkor, a tanulás pedig minden gyereket megillet.

A fél éve készülő közoktatási törvényt három nap alatt jelentősen felülírták a nyilvánosságra került javaslatok. Hoffmann Rózsa tervezetében nem szerepelt a 15 éves korhatár, nincs benne szó az iskolaszerkezet átalakításáról. Az államtitkár asszony a 8+4-es szerkezet mellett érvelt. Megkerestük a minisztériumot és a miniszterelnökséget, hogy az egymásnak ellentmondó tervezetek milyen módon viszonyulnak egymáshoz. Nem kaptunk választ.

Tanévkezdés