Hivatal lehet a pécsi magasház
A 25 emeletes pécsi tornyot 1976-ban adták át, s akkor ez a 82 méteres épület volt Közép-Európa legmagasabb lakóháza.
Az épület 1989-re életveszélyessé vált, mivel – egy kivitelezési hiba miatt – megrozsdásodtak és szakadoztak a feszített vasbeton technológiával emelt ház acélbetétjei. A torony félezer bérlőjének másutt biztosítottak lakást, s a város eladta a házat egy grazi befektetőnek. Az osztrák tulajdonos azonban – nem tudván mit kezdeni a házzal – továbbadta egy hazai cégnek. Mivel az utóbbi vállalkozás sem tett semmit az épülettel, a pécsi önkormányzat perben visszaszerezte az ingatlant, majd 2002-ben – hogy ne veszélyeztesse környezetét – 350 millió forintért megerősítette a tornyot.
A városnak sem volt ötlete az épületet hasznosítására, ezért az önkormányzat –egy 6,3 milliárd forintos ingatlancsomag egyik elemeként 410 millió ért eladta a valenciai székhelyű ingatlanbefektető cégnek, a Grupo Miltonnak. Úgy tűnik, a Milton sem tud mit kezdeni az épülettel, mivel nehéz funkciót találni a magasház 17 ezer négyzetméterére.
Most viszont vevő jelentkezett a Miltonnál az épületre. A Komlós János tulajdonában lévő Öresund cégcsoport érdeklődik a ház iránt. Korábban a pécsi önkormányzat és az Öresund létrehozott egy céget, a Szigeti Garázs Kft.-t, s ez a város 52 százalékos tulajdonában lévő vállalkozás 750 autó beállására alkalmas mélygarázst épít a toronyház szomszédságában. A 3,5 milliárd forintos munkát az Öresund finanszírozza, a város 20 év alatt fizeti ki a beruházás költségét üzlettársának, tudtuk meg a kft. vezetőjétől, Koloszár Lászlótól.
A város számára viszont akkor térül meg biztosan a mélygarázs, ha a fölébe magasodó torony újra életre kel. Ezért az elképzelés az, hogy a magasházat felújítanák, és odaköltözne valamennyi olyan önkormányzati hivatal, ami a város polgáraival napi kapcsolatot tart. A város most átvilágítja hivatalait abból a szempontból, hogy a jelenlegi, szétszórt helyszíneken mennyibe kerül az irodaépületek fenntartása, s ezek költsége miképp viszonyul a toronyházi elhelyezéshez képest. Azt is vizsgálják, hogy ha a hivatalok bekerülnének a magasházba, akkor a felszabaduló ingatlanok mennyiért adhatók el. Ennek a felmérésnek március végén lesz meg az eredménye, tudtuk meg Csizi Pétertől, Pécs fideszes alpolgármesterétől.
A távlati cél azonban az, hogy ne csak a város, hanem a kormány decentralizált, pécsi hivatalai is a magasházba költözzenek, s így ott kialakuljon egy olyan egykapus intézményrendszer, amely a pécsiek (s részben a térségben élők) számára lehetővé tenné, hogy minden hivatalos ügyüket egy helyen intézhessék. Erről a város és a kormány között csak azt követően kezdődik egyeztetés, ha beigazolódik, hogy Pécsnek megéri a felújított toronyházba költöztetni hivatalait.
Ha ez beigazolódik, akkor az önkormányzat és az Öresund létrehoz egy projektcéget a ház – hozzávetőleg 6-7 milliárd forintra tehető – felújítására. A beruházáshoz a kisebbségi tulajdonos, az Öresund biztosítaná a pénzt, s a város 30 év alatt fizetné ki a partnerét. A fentiekből érezhető, hogy e tervben még sok a bizonytalanság, s egyelőre – az építészek véleménye alapján – az sem kizárható, hogy a magasház nem alkalmas korszerű irodák befogadására. Akkor újra felvetődik majd a kérdés, nem kellene-e lebontani a 21 éve üresen álló monstrumot. Ám az épület lebontása rendkívül bonyolult műszaki feladat, s költsége – becslések szerint – meghaladja a félmilliárd forintot.
Az eddigi tanulmány- és fantáziatervek
A pécsi magasházat a Baranya Megyei Állami Építőipari Vállalat építette. A házban 250 egy- és másfél szobás lakást alakítottak ki. Az épület vasbeton szerkezete IMS jugoszláv utófeszített technológiával készült. Magyarországon az 1970-es évek elején százas nagyságrendben alkalmazták ezt a rendszert lakó- és középületek építésére. Az ezzel a technológiával készült házak előregyártott vasbeton födémlemezekből és vázoszlopokból álltak, amelyek szerkezeti kapcsolatát utófeszítéssel oldották meg, a vasbeton közti réseket pedig egy speciális pasztával tömítették. Ez a paszta okozta a korróziót. A magasház eddigi gazdáinak számos elképzelésük volt arra, hogy milyen funkciót kaphatna az épület.
Általában többcélú hasznosításra gondoltak, vagyis a házban egyszerre kaptak volna helyet irodák, üzletek, lakások. Öt éve arról volt szó, hogy a házban kollégiumot építenének a Pécsi Tudományegyetemnek, PPP-konstrukcióban, ám utóbb az egyetem visszalépett. Készültek már tanulmány- és fantáziatervek a ház felújítására, az egyiket a pécsi Borza Endre álmodta meg. Az ő tervén az épület alsó nyolc szintjét egy piramidális üvegfal takarta, afölött, a ház négy sarkát tízméteres angyalok őrizték, kívül a falakon látványliftek siklottak, a tetőt kert koronázta. Megrendelő híján a terv csak álom maradt.
