Apró gesztus a választóknak: kevesebb szabadnap és pártpénz
Saját magán is spórol az állam –derült ki a 26 pontos Orbán-csomagból. Amíg az államadósság meghaladja a GDP 65 százalékát, a jelenlegi szinten befagyasztanák a pártok állami támogatását, és kevesebb szabadságot vehetnének ki a miniszterek. De a kormány már jó előre számol az országgyűlési képviselők számának csökkenéséből származó megtakarítással is. Azonban a reményeik szerint öszszességében több százmilliárdos kiadáscsökkentést eredményező intézkedésekhez képest mindez legfeljebb gesztus.
Jelzésértékű, hogy meg akarják felezni a miniszterek és állami vezetők szabadságát. Negyven helyett pihenésre a húsz nap is éppen elég, meg a legtöbben egyébként sem tudtak ennyi időre szabadságra menni – érvelnek a kormányoldalon. De talán ennél is fontosabb, hogy a ki nem vett szabadnapok után nem kell majd pénzbeli megváltást kifizetni. Az előző ciklusban volt olyan tárcavezető, aki ilyen címen nyolcmilliót vágott zsebre, ám túl sok pénzt az ilyen „pofátlan” kifizetések megakadályozásától nem lehet várni.
Most a kormányban nyolc miniszter és negyvennél több államtitkár dolgozik, és ha ők valóban nem vesznek ki húsz napnál több szabadságot, a fennmaradó négy hét után csaknem egyhavi illetmény járna. Amennyiben ezt megkapnák, az évente összességében ötvenmillió körüli kiadást jelentene. Ehhez képest a Bajnai-kormány éves szinten 45 milliót spórolt, a miniszteri fizetések csökkentésével, további negyvenet az államtitkárok jövedelempótlékának elvonásával, 16 milliót pedig a külföldi napidíjak megfelezésével. Egyébként a mostani kormány a fizetéscsökkentést majdnem visszacsinálta, majd a heves indulatokat érzékelve visszakozott, mondván: csak kodifikációs hiba történt.
A csomag a pártoknak sem ígér semmi jót, mert befagyasztanák a támogatásokat, miközben eddig sem tudtak kijönni az állami apanázsból. A politikai szervezetek a költségvetési törvény szerint két és fél milliárd forint állami pénzben részesülnek, emellett a pártalapítványoknak további 1,3 milliárd jut. Ez nagyjából megegyezik a tavalyi összeggel, ám a kormányfő kezdeményezésére 2010 nyarán a támogatást 15 százalékkal megkurtították. Egy decemberben becsempészett törvénymódosításból viszont kiderült, hogy a megszorítás erre az évre már nem érvényes, így valamennyi, a választáson legalább egyszázalékos szavazatarányt elért szervezet most többet kap.
A Fidesznek 2011-ben 962 millió helyett 1,055 milliárd, az MSZP-nek 475 millió helyett 521 millió, a Jobbiknak négyszázmillió helyett 448 millió jut, de a többiek is húszmillió körüli pluszt zsebelhetnek be. A támogatásokat ezen a szinten fagyasztanák be, ám ez a gyakorlatban semmilyen érdemi változást nem jelent, hiszen az utóbbi néhány évben a pártoknak juttatott összeg egyetlen fillérrel sem emelkedett: például 2007-ben is éppen két és fél milliárdot osztottak szét. A befagyasztás tehát már megtörtént.
Az Országgyűlés működésére az idén 16,1 milliárd forintot szánnak, s ebből a személyi juttatások – beleértve a különféle képviselői pótlékokat is – és a munkaadókat terhelő járulékok körülbelül 11,5 milliárdot tesznek ki. A parlament 2014-től 200 fős lesz, tehát a képviselők száma majdnem a felére csökken, a kifizetések azonban ennél kisebb arányban mérséklődhetnek, mert a Ház mintegy hatszáz fős hivatali apparátusát bizonyosan nem lehet megfelezni. Ugyanez a helyzet a képviselőcsoportok munkáját segítő köztisztviselők esetén is, akik mintegy 220–230-an vannak. Ezen a területen így évente két-hárommilliárdnál nagyobb megtakarításra nemigen lehet számítani.
