A piac fél az Orbán-csomag felpuhulásától
A csomag és annak mérete alapvetően nem okozott csalódást a piacon – így kommentálta a nemzetgazdasági miniszter bejelentését Barta György, a CIB Bank elemzője. A méret ugyanis körülbelül akkora, mint amekkorára számítani lehetett, vagyis, ha levesszük az évekre elosztott megtakarításokból a nyugdíjpénztári vagyont, akkor körülbelül 700 milliárd forintos csökkentés jön össze. Emellett az is kedvező fejleményként értékelhető, hogy a terv leginkább a kiadási oldal megfékezésére koncentrál. Ráadásul meghatározó területekhez is hozzányúl úgy, hogy mélyrehatónak és nehezen visszafordíthatónak tűnnek a tervezett változtatások, tehát magukban rejtik egy komoly reform ismérveit.
– A csomag által megfogalmazott irány ígéretes – vélekedett az előzőekhez hasonlóan Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője. Határozottan kedvező elmozdulás, hogy a deficitcélokat a korábbiaknál is alacsonyabban határozták meg, így ha ezeket sikerül teljesíteni, az mindenképpen kedvező hír a piacok számára – folytatta. Az már más kérdés – mondja a pénzügyi stratéga –, hogy ezek az elképzelések reálisak, megalapozottak-e. Török Zoltán közölte: a terv természetéből fakad, hogy a részletek még nem ismerhetőek. Az elképzelések nagyobbik része ugyanis nem 2012-ben, hanem azt követően, 2013–14-ben valósul meg.
– A konkrét intézkedésekről még mindig nem lebbent fel a fátyol, legalábbis publikusan, a nagyközönség számára – tette hozzá Barta. Emellett az is bizonytalan, hogy az ambiciózus tervnek tűnő adósságcsökkentést ilyen rövid idő alatt el lehet-e érni. Szerinte az sem volt világos, hogy egyes megtakarítások esetében vajon nettó értékekről beszélt-e a miniszter. Nem tiszta például, hogy a közösségi közlekedést érintő 50 milliárd forintos spórolásban a MÁV adósságkonszolidációja mikor és hogyan jelenik meg.
Egy szó mint száz, a cél és az irány megfelelő, ám sok a bizonytalanság még a pontok körül, miután hiányoznak a konkrétumok. Arról nem beszélve, hogy ez egyelőre még „csupán” terv, így – s talán épp ez az egyik legnagyobb kockázati elem –a parlamenti elfogadásig a csomag még felpuhulhat. Ehhez annyit fűzött hozzá a Raiffeisen elemzője: az is kérdés, hogy a jól kiválasztott hét területen valóban sikerül-e elérni a kitűzött eredményeket.
Nem ennyire derűlátó az Equilor véleménye. Szerintük a hazai költségvetési reformprogram részleteinek ismertetését követően sem láthatóak jobban a korábban pedzegetett strukturális átalakítások, a változtatások döntő többsége ugyanis csak a következő hónapokban kristályosodik ki. Az intézkedések gerince július 1-jéig áll össze, azonban egyes – a befektetők által már régóta várt – szigorító intézkedések megvalósítására még később, az év végéig, illetve a jövő év elejéig kell várni. A bejelentett csomag jóval puhább intézkedéseket tartalmaz, mint amilyeneket a piaci szereplők vártak – mondja az Equilor.
Miután „nem volt bombasztikus bejelentés”, nem voltak drasztikus elmozdulások a piacon sem. A forint gyengült, de ennek mértéke nem volt jelentős, igaz, a reggeli órákhoz képest azért három forinttal drágult a magyar deviza az euróhoz képest – háromnegyed ötkor 272,70 forint körül mozgott a jegyzés. A tőzsdén már sokkal látványosabban alakult a kereskedés. Matolcsy György beszéde közben és nem sokkal utána az OTP, a Richter és az Egis részvénye is jelentősen esett. Ez a bankadó jelzett kitolásával indokolható, valamint azzal, hogy a gyógyszerfinanszírozási rendszert a gyártók számára kedvezőtlenül módosítják. A gyógyszergyártók papírjai délutánra erősödni tudtak, bár később az Egis ára ismét jelentősen esett s a Richter esetében is megtört a lendület. Üzletkötők szerint mindez az elmondottak bizonytalan értelmezésére vezethető vissza.
Visszaüthet a bankadó
Nem csupán a bankok, hanem a gazdaság középtávú kilátásait illetően is nagy csalódásként értékelte a bankadó újabb egy évvel történő meghosszabbításáról szóló kormányzati döntést Erdei Tamás, a Magyar Bankszövetség elnöke. Azt mondta: az európai viszonylatban kirívó mértékűnek számító, immár tartósan fennálló pluszterhet be kell építeni a hitelintézetek gazdálkodásába, ami azzal jár, hogy a bankok nem fogják tudni támogatni a gazdaság hiteligényét. (H. B.)